„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Márfi Attila: Kultusz, emlékezet: a francia emlékmű Pécsett

kórteremmé változtatták át. A papnöveldében 33 deszka tette meg a szolgálatot az ablakok elrekesztéséhez és két új kettős ajtóval történt a folyosók elzárása. A belvárosi elemi népiskolából hasonló módon rögtönöztek epidémia-kórházat.21 A városház, miután onnét a hivatalokat a felsőbb hatóság kiköltöztette, valamint a Naphoz címzett vendégfogadó (volt Fábry ház a Mór utca sarkán) és a Hattyú vendéglő, az utóbbiak tánctermeikkel, a rekonvaleszcensek22 befogadására rendeltettek.23

De a nagyobb tánctermeket is hasonló célokra foglalták le. 1809. szeptember elejéig az alábbi épületekben szállásolták el a győri csata sebesültjeit: a legtöbb beteget a Püspöki Palotában helyezték el, mintegy 562 főt. Szintén egyházi épületekbe, iskolákba és nagyobb fogadókba is jutottak sebesültek. Röviden felsorolva:

• a Fő utcai Pálos Kolostorban 475 fő,

• a Papnevelde utcai Szemináriumban 464 fő,

• a Fő téren álló egykori Jezsuita Rendházban, a mai Nagy Lajos Gimnázium épületében 431 fő,

• a szintén Fő utcai Dominikánus Kolostorban 171 fő,

• a Városházára 158 fő,

• az Arany Naphoz címzett fogadóban 80 fő,

• és végül a Fehér Hattyú Fogadóban 60 fő lett elszállásolva.24

A pécsi polgári és a katonai vezetés is ekkor már többször hangsúlyozta; nem képes több sebesült befogadására, ezért az ide irányított újabb transzportot Pécsváradra, az ottani katonai kórházba küldték tovább.25 1810. elejéig, mint említettük 126 francia katona halt meg itt. Azonosításuk, neveik és egyéb adataik egyeztetésének nehézségeit Cserkúti Adolf városi levéltáros részletes korabeli beszámolója is jól érzékelteti: „Mindenek előtt előkerült az 1809/10. évi pécsi 8- ik számú tábori főkórház halotti anyakönyve. Bekebelezett filiálisok26 voltak az üszöghi, pécsváradi és szigetvári kórházak. Ezeknek halottait a pécsiekkel együttesen a pécsi kórházi katonai káplán27 anyakönyvelte, a hozzá rendesen beküldött fejlapok alapján. Önálló filiálisok voltak, mint a 8. sz. főkórháznak részei, külön anyakönyvekkel Siklóson és Nagykanizsán, meglehetősen sok

Márfi Attila: Kultusz, emlékezet: a francia emlékmű Pécsett

21 Görög-latin eredetű orvosi kifejezés, jelentése ragály, járvány.

22 Latin eredetű orvosi kifejezés, jelentése, gyógyulási időszak, lábadozás.

23 CSERKÚTI, 1906/a. 3.

24 NAGY, 2002. 72.

25 Cserkúti, 1906/b. 2.

26 Filiálé, latin eredetű szó, ebben a szövegkörnyezetben valami központi intézményhez tartozó leány, fiókintézmény, ebben az esetben fiók, vagy beosztott kórház. Nem tévesztendő össze a filia, leányegyház fogalommal.

27 Latin kifejezés, jelentése katolikus segédlelkész.

93