„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Lukácsi Zoltán: Napóleon a magyar katolikus prédikációkban
Lukácsi Zoltán: Napóleon a magyar katolikus prédikációkban kozáshoz nyúlni". Majd összefogásra buzdít: Keresztes, Kenyérmező és Belgrád környéke bizonyítja, mit tehet kevés számmal is a nemzet egyesült lelke. Ugyanazt, mint a görögöknél Marathon.23 A fejedelem szava és más nemzetek szerencsétlensége, rabláncainak zörgeté- se int az ellenállásra. Valamikor a magyarokat tartották a keresztények védőpajzsának, ma sem tehetjük, hogy idegen jármot vegyünk a nyakunkba. Szabadon, dicsőségesen kell élni, vagy vitézül, dicsőségesen meghalni. Görög és magyar hősök példáját említi (Leonidas, Miltiades, Hunyadiak Zrínyiek, Nádasdyak).24 Beszédének vége hatalmas buzdítás: igaz az ügyünk, nem szabad, hogy most omoljon össze nyolc évszázad szabadsága. Másik Napóleon-ellenes beszéde is teljesen hazafias, lelkesítő, Jézus neve elő sem fordul benne, Isten is csak egyszer, mint a „hadi serege Istene".25 Lelkesedik a katonák látványától, akiket „Nemzeti öltözetben, fel-fegyverkezve, édes anya nyelvünk hangjától vezetetve, a szinte el-aszszonyosodás félelmes idejében férjfiaskodni: a Haza védelmére Zászlók alá seregleni" lát.26 Emlékeztet a dicső múltra, a véres kard körbehordozására, a „szabadság vagy halál" feliratú zászlókra, és az atyák példájára,27 és más népek rabsorsával int a helytállásra: „Valamint a beteg tsak akkor tudja igazán, mit ér az egészség, midőn azzal nem bír; úgy a Polgár is a maga szabadságát egy átaljában tsak akkor szokta érdeme szerént betsülni, midőn azt el vesztette. Legyünk előre okosok! Boldogok, kik más kárán tanulnak! Ma, midőn mű még szabadok vagyunk, ezerek nyögnek, és titkon sirnak elvesztett szabadságokért! Titkon! mert nyilván sirni sem szabad!".28 „A Tü és Atyátokfiainak bosszúálló karjaira bizatattott az Európa Fel háboritójának meg-alázása" — véli.29 Akárcsak az előző beszédében, Napóleont sosem nevezi néven, de körülírással sokszor utal rá: „Kitsoda a mü Ellenségünk? Egy ugyan ő a Világtól tsudáltatott leg-nagyobb Bajnokok közűi; de egy azoknak a sorából, és sorsából is, kik midőn a Világot el-akarták nyelni, megnyuvad- tak."30 Apor József és Sombori József beszédei élő cáfolatai Mályusz Elemér azon megállapításának, hogy „amikor a francia forradalom eseményei egész Európát lázban tartották, Erdélyben azokról még csak tudomást sem szereztek az emberek" . Sőt, úgy látszik, Apor és Sombori figyelmen kívül hagyta azt a bécsi utasí23 Sombori, 1809/a. 17. 24 Sombori, 1809/a. 18. 25 Sombori, 1809/b. 4. 26 Sombori, 1809/b. 3. 22 Sombori, 1809/b. 4-5. 28 Sombori, 1809/b. 7. 29 Sombori, 1809/b. 10. 30 Sombori, 1809/b. 12. 81
