„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Lázár Balázs: A magyar nemesi felkelés 1809. évi szabályzatai

lati szabályzatát (Dienst Reglement), a gyalogság kiképzési szabályzatát (Abrichtungs Reglement) és a gyalogság gyakorlatozási reguláit (Exercier Reglement) Haliczky András Frigyes (1753-1853), a pesti egyetem németnyelvtanára készítette, vagy legalábbis közreműködött összeállításukban.13

A következő lépés volt a legnehezebb: a törvény értelmében ezeket a szabályzatokat át kellett ültetni magyarra. R Kiss szerint ebben a munkában szerepet kapott a Martinovits-perben meghurcolt híres költő, Verseghy Ferenc is, aki Szapáry János gróf közbenjárására 1806-tól a nádor magyarnyelv-tanára volt.14 A munka oroszlánrészét azonban Csohány József százados a nádor adjutánsa végezte. Csohány végigböngészte a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Levéltár kéziratai között található katonai vonatkozású munkákat és többek között felhasználta II. Rákóczi Ferenc 1707. évi szabályzatát, a híres Regulamentum Universalét. 1808 utolsó hónapjaitól 1809 februárjáig folyt a munka a szabályzatok fordításán. Elsősorban tanult, a magyar és német nyelvben egyaránt jártas katonák és civilek vettek ebben részt, akik rendelkeztek valamiféle nyelvi vénával, esetleg irodalmi ambíciókkal.

A már említett Vay Miklós báró fordította a lovasság szolgálati szabályzatát magyarázó kátét. Szintén egy arisztokrata, kisrédei gróf Rhédey Lajos (1763- 1831) fordította a szolgálati szabályzatokat mind a gyalogság, mind a lovasság számára. Rhédey 1780-tól, Bihar vármegye ajánlására nemesi testőrként, majd huszárhadnagyként, 1795-től pedig a bihari „fölkelt sereg" ezredeskapitányaként szolgált. Amatőr költő, író, fordító, egy igazi művészetpártoló főúr volt.15 A szabályzatok lefordításán kívül, korábbi érdemei is voltak a magyar hadügy fejlesztésében: Festetich György gróffal együtt alapítványt tett egy, a pesti egyetemen felállítandó tisztképző intézet megalapítására, addig is ösztöndíj folyósítására, tehetséges magyar ifjak bécsi hadiakadémiai képzésére. (1802. évi IV. te.)

Tanárky Sándor (1784-1839), a reformkori magyar katonai nyelv egyik megteremtője, 1837-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja, készítette a lovasság kiképzési- és gyakorlási szabályzatát. Ekkor Tanárky még csak zászlós, a bécsi Mérnökakadémia hallgatója, korábban hadfi a Sztáray-gyalogezredben, majd nemesi felkelő főhadnagy, József nádor törzskarának tagja volt. Sokoldalú képzettségét és alaposságát bizonyítja az, hogy gyalogostiszt és mérnökhallgató létére biztosan mozgott a lovasság vezetésének és kiképzésének bonyolult kérdéseiben.16

A gyalogság és lovasság tanításának, vagyis kiképzésének, szabályzatainak fordításában közreműködött gróf széki Teleki László (1764-1821) is, aki szintén műkedvelő irodalmár volt, egykori göttingai diák, református kerületi egyházLázár Balázs: A magyar nemesi felkelés 1809. évi szabályzatai

für die Cavallerie der Insurrection des Adels von Ungarn. Mind a hat mű Pesten jelent meg 1809-ben Konrad Adolph Hartleben gondozásában.

13 SziNNYEl, 1891-1914.

m SZINNYEI, 1891-1914. XIV. köt. 1140.

15 SZINNYEI, 1891-1914. XI. köt. 936-937.

« SZINNYEI, 1891-1914. XIII. köt. 1276-1277.

67