„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Lázár Balázs: A magyar nemesi felkelés 1809. évi szabályzatai
Franciák Magyarországon, 1809 kalmatlanok voltak, és a császári-királyi hadsereg német szolgálati nyelvéhez sem illeszkedtek.6 1808-ban egy bátor és érdemes, ám éppen ugyanennyire hazafias szellemű és a magyar nyelv ügyét szívén viselő arisztokrata, császári-királyi tábornok, a Mária Terézia Rend lovagja, báró Vay Miklós (1756-1824) fordította (vagy fordít- tatta) le a császári-királyi hadsereg gyalogságának legénységi állományú tagjai részére, az 1807-ben kiadott, Károly főherceg-féle szabályzatot.7 Erre a kötetre az egy évvel később megjelent inszurgens szabályzatok expressis verbis hivatkoznak is, vagyis ez a munka is részévé vált a nemesi felkelés szabályzatainak. Az érthetőség kedvéért Vay a korszakban kedvelt kérdezz-felelek (káté) formában igyekezett az egyszerűbb emberhez is közelebb hozni a szabályzat betűjét és szellemét egyaránt. A lovasság közembereit illető tudnivalók immáron a nemesi felkelés szabályzatainak sorozatában, 1809-ben jelent meg Pesten, ugyancsak Vay fordításában és káté formájában.8 József nádor és munkatársai igyekeztek a vezényleti nyelv ügyében is a lehető legalaposabb munkát végezni. A munkával megbízta főhadsegédjét Beckers József ezredest,9 aki R. Kiss István jellemzése szerint: „Mindenre kiterjedő figyelmű, tehetséges és szorgalmas ember volt, a ki ismerte a nemzet tulajdonságait s megnyerte annak bizalmát és tiszteletét."10 11 Valóban: az elkészült művek alapossága, egységessége, korszerű nyelvezete és innovatív szemlélete alátámasztja a „projektvezető" érdemeit. Beckers kezdeti tervei szerint a művekben a határőr- és a sorezredek szabályzatait vegyítették volna a nemesi felkelés sajátosságait szem előtt tartva. Ezt a tervezetet a nádor megküldte Joseph Radetzky vezérőrnagynak is, aki jóváhagyta ezt. Majd Gomez y Parientos márki altábornagy, József nádor táborkari főnöke és egyben a bécsi hadilevéltár igazgatója, illetve Demuth Antal őrnagy elkészítették a hatályos császári-királyi szabályzatok kivonatát. A szabályzatok függelékeként szolgáló rézmetszeteket a hadilevéltárban szolgáló Ernst ezredes és báró Lützow százados készítették.11 A német nyelvű szabályzatokat Beckers és munkatársai még egyszer átnézték, majd 1809 elején Pesten megjelentették.12 Szinnyei József adattára szerint a lovasság szolgá6 Berzsenyi Dániel némileg szarkasztikusán írta a következőket az 1809. évi felkelés idején: „Vas vármegyéből assesorokból és prókátorokból könnyen kifog egy batalion állani, ezeket dejure deákul kellene exercirozni." RÁCZ, 2000. 259. 7 A 'közkatonának, gefrajter’, dobos', káplár', és strázsamestemek különbféle kötelességei ... Pozsony, 1808. 8 A szolgálatot illető szabások [..fa magyar felkelő nemes lovasság köz vitézeinek és altisztjeinek számára... Pest, 1809. 9 A német birodalmi származású gróf wetterstetteni Beckers Józsefet az 1802. évi XXXIII. törvénycikkel honosították. Az ezredes már a korábbi felkelésekben is a nádor segítőjeként szolgált. 10 R. KISS, 1909. 53. 11 R. Kiss, 1909. 54. 12 Abrichtungs-Reglement für die Infanterie der Insurrection des Adels von Ungarn; Abrichtungs-Reglement für die Cavallerie der Insurrection des Adels von Ungarn; Dienst-Reglement für die Infanterie der Insurrection des Adels von Ungarn; Dienst-Reglement für die Cavallerie der Insurrection des Adels von UngamExercier-Reglement für die Cavallerie der Insurrection des Adels von Ungarn; Exercier-Reglement 66
