„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Farkas Gábor: A schönbrunni kiáltvány székesfehérvári fogadtatása, 1809 (1811)
Farkas Gábor: A schönbrunni kiáltvány székesfehérvári fogadtatása, 1809 (1811) fizetni, ugyanakkor a birodalmat megcsonkította, elragadta Magyarországtól is a tengerparti részeket.16 Polgári irányultságú gondolkodók egy része úgy vélte, hogy a franciák Magyarországra a Robespierre-i forradalmat fogják importálni. Ilyen és ehhez hasonló rémhírek járták keresztül-kasul az országot, és a francia szimpatizánsok csoportjai gyengültek. Olyan egyének, akik korábban rokonszenveztek a francia rezsimmel, kiábrándultán nyilatkoztak a francia ígéretekről. Azt vallották; a franciák a szolgaságban élő magyarságon nem segítenek, mert nem a jogfosztott néphez szólnak, hanem az uralkodó körökhöz. A magyarság többségét alkotó, és az alkotmány sáncán kívül rekedt osztályok a napóleoni ígéretekből nem részesülnek, a demokratizálás nem áll érdekében a francia uralkodó köröknek. A magyar nemesség, különösen a nagybirtokosok „sütkérezhettek a királyi nap sugaraiban", jellemezte a történeti szituációt Marczali Henrik. A dinasztia iránti lojalitás szellemében került sor a francia politikai törekvéseket magáévá tevő Réz József elleni támadásra, holott tevékenységével erre nem szolgált rá. Az ártatlan embert meghurcolták, a vádat prejudikálták, a bírói eljárás justizmord lett. Az igazságszolgáltatás a magyar nemesség intern ügye, súlyos hibái közé tartozott, hogy a népi elégedetlenségnek hangot adó jelenségeket is szigorúan megtorolta. Réz József letartóztatásának közvetlen okaként egy szolgaegyházi kocsmai beszélgetésben elhangzottak szolgáltattak alapot. Az orvost a pusztára 1809. június első napjaiban Stuhl Pál bérlő gyógyításához hívták, ahol egy hetet tartózkodott. Egyik ünnepnapon három helybeli közbirtokos (Pribék Antal, Lóránt József és Lóránt János) a Schächter kocsmába hívta, ahol provokatív szándékkal a francia-osztrák háborúra terelték a beszélgetést, és kérték ezzel kapcsolatban véleményét. Az orvos a francia rezsimről elismerően nyilatkozott; kijelentette, óhajtja a franciák győzelmét, mert igazságot tesznek ebben az országban. Pribék Antal erre az orvost jakobinusnak nevezte. Réz visszavágott; a franciák jólétet teremtenek, és Ferenc császár eltűnik a magyar közéletből. Erre Pribék Napóleonra illetlen kijelentést tett, huncutnak (nem tisztességes ember) nevezte. Erre az orvos megjegyezte, így még Ferenc császár sem nyilatkozna, pedig neki méltó ellenfele a francia uralkodó. Pribék még azt is kijelentette, hogy ő Ferenc császárért kész a vérét kiontani, és neki nem kell Bonaparte. A Lóránt fivérek szerint Réz szemorvost meg kellene kötözni, és az országból kiebrudalni. Pribék Antal a kocsmában elhangzottakat, erősen felnagyítva, jelentette Ürményi Miksa alispánnak, aki a szolgaegyházi kocsmai szóváltást Jankovits József járási főszolgabíróval kivizsgáltatta, és arról részletes jelentést kért. A főszolgabíró a jelentést a csapszéken elhangzottak szerint írta meg, a Pribék és a Lóránth fivérek vallomásai alapján. 16 Mo. tört., 1980. 454. 51
