„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Farkas Gábor: A schönbrunni kiáltvány székesfehérvári fogadtatása, 1809 (1811)

Franciák Magyarországon, 1809

Réz József elfogása, elítélése

Az alispán június 8-án elrendelte az orvos letartóztatását, és a vármegyei börtönbe záratta. A városi bíróság az esetet kivizsgálta, és a nádor utasítására rabot Budára kísértette, a királyi táblai bírósághoz. A királyi jogügyi igazgató, Németh János kihallgatta az orvost. (Némethről tudni kell, hogy 1795-ben Réz József perében vádlóként szerepelt.) Németh a kihallgatás után tájékoztatta Réz vallomásáról a királyi tábla elnökét, és az egész eljárást felnagyítottnak minősítette. A jogügyi igazgató szerint feljelentők vallomásai a fantázia szüleményei. („ A kocsmai provokatív beszélgetés, ahol az orvost leitatták, továbbá Pribék feljelentő levele zabolátlan nyelvezetével nem szolgálhat alapul Réz őrizetben tartására.")

A táblai elnököt azonban a korszellem befolyásolta, felségsértést állapított meg. Mivel a franciák ekkor az országban voltak, a jogügyi igazgatót utasították, hogy az orvost más hasonló vádakkal terheltekkel együtt Temesvárra szállítsák, ott börtönözzék be. Erre azonban nem került sor.

A bécsi béke (október 14.) után a francia katonasággal kapcsolatban állókat szabadon bocsátották. A jogügyi igazgató szerint náluk valóban terhelő adatokat találtak, akik még az ellenséggel is cimboráltak; a csapatokat ők vezették a falvakba és a majorokba, ahol élelmiszert rekviráltak. Németh szerint Réz Józsefet szabadon kell engedni, mert igaztalanul ült hét hónapon át börtönben.

A nádor azonban az 1795. évi ítéletre hivatkozva a per megindítását rendelte el, amely 11 hónapig elhúzódott. A perben a védelem hangsúlyozta; a vádlott törvénytisztelő polgár, s ártatlanságát öt írásos tanúvallomás igazolja. A királyi tábla négyévi börtönt szabott ki (1811. február 22.). Az ítéletben hangsúlyozták, a felségsértés vádja nem igazolódott be, azonban a lakosság körében tett franciabarát kijelentései agitáció számba mentek. A védelemhez beérkezett tanúk mentő nyilatkozatait nem vették figyelembe. A tanúk között szerepeltek fehérvári neves személyiségek, a többi közt Ámon József, Fejér vármegye seborvosa. (A tanúk egyértelműen igazolták, hogy Réz József időszakosan felfokozott ingerlékenységben megnyilvánuló elmezavarban — periodica mánia — szenved.) A nádor utasította a királyi tábla elnökét, hogy a szabadelvű gondolkodó szemorvost Fejér vármegye nemesi börtönében tartsák fogva. A négyéves börtönbüntetést egy esztendőre leszállították.

Réz József 1812. február 23-án szabadult. Március 9-én a városi levéltárban őrzött iratait, a letartóztatáskor elkobzott értékeit visszakapta. További sorsáról bizonytalan adatok vannak; Székesfehérvárról eltávozott. Nem lehet hitelt adni annak az állításnak, hogy cecei birtokon telepedett volna le.17 Inkább hihető franciaországi emigrálása. V

V JENEI, 1973. 325-326.

52