„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Farkas Gábor: A schönbrunni kiáltvány székesfehérvári fogadtatása, 1809 (1811)
Franciák Magyarországon, 1809 Réz József 1809. június elején a francia csapatok magyarországi benyomulásakor, a császári főváros elestével, Napóleon kiáltványának megismerésével a francia rezsim iránti rokonszenvét nyíltan hangoztatta. 1809. június elejétől a franciák felszabadító szerepéről beszélt; meggyőződése volt, hogy a francia támogatással a magyarországi rezsimváltás megtörténik. Nyugtalan természetéből következett, hogy olyan közegben is kimutatta a franciák iránti lojalitását, ahol nyilatkozatai visszatetszést keltettek. Ellenfelei kiderítették, hogy Réz Józsefet 14 évvel korábban felségsértés vádjával elítélték, és hosszú börtönbüntetést szenvedett. Azt is felrótták neki, hogy előkelő nemesi család sarjaként az ellenzéki csoporthoz kapcsolódott. (A szülők Gyöngyös városban éltek, itt született József 1756-ban. Apja, Réz Ambrus, Gyöngyös város szenátora, két testvére értelmiségi pályán működik; Réz János jászberényi ügyvéd, Réz János sebészorvos Fót helységben.) Réz József nem ragaszkodott privilegizált társadalmi státusához, s Fejér vármegye nemesi közgyűlésén nem igazoltatta nemességét, amivel polgári felfogását és ellenzéki mentalitását bizonyította. (Sebészorvosi oklevelét 1781-ben szerezte a bécsi Josephinumban. A szemgyógyászattal foglalkozó latin nyelvű könyvét 1791-ben Pest városban publikálta, a szürkehályog keletkezéséről c. témában; Dissertatio inauguralis de cataracte oculi címmel.14 15) Az ország politizáló rétegeiben érett a gondolat, hogy Napóleon bécsi tartózkodása az ország számára olyan alkalom, amelyet ki kell használni, ígéreteit realizálni. Ismertté váltak egyének, akik megváltásként fogadták volna a franciákat, az ország dunántúli, majd északi, keleti tájain; Zalában, Vasban, Sopronban, Moson és Győr vármegyében nemesek, értelmiségiek, polgárok várták a felszabadító francia csapatokat. Ellenzéki csoportok Kassán, Pesten, Pécsen, Kecskeméten Vácon emelték fel szavukat a francia csapatok sikerei mellett. Egyik városban a köztársaságot éltették röpiratban, a kassai akadémián, a sárospataki és a pápai református kollégiumban republikánus társaságok működtek.« A fehérvári Schmidegg Tamás gróf és a birtokos nemesség vezérének számító Rosthy Ferenc terjesztette a hírt, hogy az okulista a franciák Fehérvárra érkezésekor csatlakozni fog hozzájuk. Tudni vélték, hogy olyan kijelentést tett, hogy a franciák a várost az ő közbenjárására nem fogják ágyútűzzel elpusztítani. (Megjegyezzük, hogy a franciák az 1809. évi hadjáratban a tüzérséget tömeges bevetésekben alkalmazták, és ezzel döntöttek el csatákat.) A franciák melletti toleráns kijelentésein túl Réz József más cselekedetet nem hajtott végre. A francia katonai körök tudatában voltak a magyar reformmozgalom gyengeségének, amelyet a bécsi szoldateszka által pozícionált magyarországi réteg tartott sakkban. A konzervatív rétegek hangoztatták, hogy a bécsi béke nagy áldozatokat követelt Ausztriától, a hatalmas összegű hadisarcot nekik kell meg14 Szinnyei, 1906.917. 15 Mo. tört., 1980. 456-457. 50
