„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Farkas Gábor: A schönbrunni kiáltvány székesfehérvári fogadtatása, 1809 (1811)

Farkas Gábor: A schönbrunni kiáltvány székesfehérvári fogadtatása, 1809 (1811)

zete. Ezt a teóriát a 17. század végén Savoyai Eugen fogalmazta meg, aki a rebellis magyarság helyett a szerbekre támaszkodott, és nagy számban telepítette őket az ország belsejébe, a magyarság sakkban tartására. Mintegy 100 év múltán (1790 nyarán) II. Lipót is szembehelyezkedett a magyar rendekkel a szerb kérdés kapcsán, és a délszláv nemzeti törekvéseket támogatta.10 11 Az udvari körök akadályozták meg ebben az időben felmerült törekvést, hogy a magyar királyság, az erdélyi fejedelemség és Illíria (Horvátország) egységes állammá alakulhasson. A kormányzat a jól bevált taktikát, a divide et impera elvet alkalmazta, ellentétet szított a három nemzet között, akiknek befolyásos emberei a konfliktusaik rendezésére a bécsi kormányzatnál kilincseltek.11

Réz József meghurcolása

A francia csapatok nyugat-magyarországi tevékenysége, és Buda irányú előnyomulásának tervezete nem maradt hatás nélkül a fehérvári közéletre. A dinasztiához hűséges városi csoportok, a vármegyei birtokos nemesség politikai mentalitását, aulikus érzelmeit most konkrét formában kinyilvánította. Ezek élén állt Schmidegg gróf és Rosthy Ferenc birtokos nemes. Mindketten ellenségesen viszonyultak Réz Józsefhez, a jóhírű szemészorvoshoz (okulista), akiről azt terjesztették, hogy őt a Martinovics-csoport kivégzése előtti napokban,1795. május 16-án felségsértés vádjával a királyi tábla pallos általi halálra ítélte. Az uralkodó az ítéletet határozatlan idejű börtönbüntetésre változtatta.12 (Réz Józsefet 1794. decemberben Gyula városban fogták el, ahol denunciánsok [vármegyei főtisztviselő és egy kereskedő] jelentették fel.)

Réz József a spielbergi kilencéves börtönbüntetését letöltve, 1804. május 24- én Budára érkezett. 1804. decemberl2-én a fehérvári Novich József (a szakiroda- lom szerint: tekintélyes polgárember) levélben kérte fel, hogy székhelyét tegye át Székesfehérvárra. Fehérvárra érkezve ideiglenesen egy kanonokházban kapott szállást és ellátást, majd négy hónap elteltével Fejér vármegye első seborvosának házában bérelt lakást, ahol újabb elfogatásáig élt.13 Réz József Fehérváron 1809- ig működött, ez idő alatt politikai véleményt nem nyilvánított. Szakmai tevékenységével társadalmi megbecsülést szerzett; a városban és a vármegye településein ismerték, becsülték. Fehérvári páciensei közül ismert Ergovics György neve, aki a városi úrbéri ügyek prefektusa, Csemetery Mátyás városi alügyész, Horváth György kancellista, Baján Ferenc káplán, azután Besze Mihály dányi plébános.

10 Mo. tört., 1980.103.

11 Mo. tört., 1980.. 471.

12 Zsilinszky, 1880.65.

n JENEI, 1973. 322-323.

49