„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Zachar József: Háború, háború, háború... 1792–1815

Zaclmr József: Háború, háború, háború... 1792-1815

kedő I. Napóleonnal. (A franciák császára akkorra már a személyesen tőle függő Rajnai Szövetségbe tagolta az ausztriai és porosz felségterületen kívüli német térségeket. Ugyanakkor saját birodalmába kebelezte be a korábban is csak formálisan kívülmaradt Etruriát, Egyházi Államot, Katalóniát, Németalföldet, Ke- let-Frízföldet, Oldenburgot és a Hansa-városokat is.)

Az 1812. március 14-i titkos uralkodói szerződés alapján azután kényszerű szövetségesként az Orosz Birodalom ellen vonuló francia haderő (Grande Armée) támogatására rendelkezésre bocsátott egy menetbiztosító segélyhadtestet, felerészben magyarországi kiegészítésű gyalog- és huszárezredbeliekkel. (E háborúja célját I. Napóleon maga fogalmazta meg: „A cél az, hogy végezzünk Európával, [...] s uraivá váljunk Indiának.")

A herceg Karl Schwarzenberg lovassági tábornok parancsnoksága alá helyezett hadtest június 24-én kelt át a Nyemen folyón, augusztus 12-től került harcbevetésre, hullámzó teljesítménnyel fegyveres bevetésük november 16-ig tartott. December 6-án, Minszkbe való előrevonásukkor értesültek a császári-királyi hadak a francia főerőket szeptembertől decemberig ért katasztrofális kudarcról, a Borogyinó melletti csatáról, a felégetett Moszkva birtokbavétele ellenére bekövetkezett szükségszerű visszavonulás, folytonos orosz rajtaütés és a Bere- zinán való átkelés során bekövetkezett megsemmisítő vereség fejleményeiről.

Ez annak ellenére így történt, hogy az orosz hadak már 1801 óta Kaukázus vidéki kisebb helyi államok meghódításával lekötve, illetve e miatt Perzsiával hadakozva, 1806 óta pedig a balkáni szerb Oszmán-ellenes felkeléstől felbátorítva, megint egyszer e hanyatló nagyhatalom elleni háborúval is lekötöttek voltak. Az e távoli orosz fegyveres műveletek tudatában és így a biztos győzelem reményében megindított francia támadó hadjárat kudarcának hírét véve, Schwarzenberg lovassági tábornok 1812. december 12-én elrendelte visszavonulásukat, keserves menet után azután e csapatkötelékek 1813. február 15-re érkeztek be Krakkóba.

VI. koalíciós háború

A franciák császárának 1812-es, békekötés nélküli oroszországi kudarca, a következő év elején ez alapján létrejött orosz-porosz fegyveres szövetség és más hatalmak hadikészülődése lehetővé tette a német felszabadító háború megkezdését. A porosz hadüzenet ellenére a Rajnai Szövetség német államai a francia hadak szövetségeseiként kapcsolódtak be az újabb fegyveres küzdelembe.

Az ausztriai császár kezdetben várakozó álláspontot foglalt el, a fegyverszünet érdekében közvetített, azután a hadműveletek 1813 őszi felújítását megelőzően a nagy-britanniai király példáját követve, a sietve megkötött orosz-po31