„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Tóth Péter: Borsod vármegye az 1809. évi inszurrekcióbán
Tóth Péter: Borsod vármegye az 1809. évi inszurrekcióbán védelmébe őket, nehogy az elöljárók bosszút álljanak rajtuk. Egyúttal a szolgálataikat is felajánlják a vármegyének: azt ígérik, hogy két krajcárral olcsóbban fogják egy-egy kulacs szíjazását elkészíteni annál, ahogyan az elöljáróság a vármegyével megegyezett. Hogy azonban emiatt se vehessen bosszút rajtuk az elöljáróság, ismételten a deputatio védelmét kérik.43 Bizonyos, hogy a vármegyén és a céheken nem múlott semmi: a rendelkezésre álló adatok szerint a második mustrán a lovasok már egyenruhában vettek részt, s a megye területéről való kivonulás után két nappal, azaz június 3-án teljes lett a felszerelésük. A gyalogos seregnél már korántsem volt ilyen jó a helyzet, eléggé hiányosan felszerelve indultak útnak és még július elején is adogatták be a vármegyének a mesterek a felszerelési tárgyakat, amelyeket aztán a lustralis deputatio indított útnak a sereg után, Komáromba. Álljon itt végül néhány adat arról, hogy mennyi pénz is fordult meg összesen az érdekeltek kezén. Az insurrectionalis cassa egyik irata szerint — amely Az 1808-dik esztendőbéli 2-dik törvényczikkel értelméhez képest tekintetes nemes Borsod vármegyébül kikölt nemes gyalog seregre 1809-dik esztendőbéli Pünköst havának 1-ső napj átül fogva költségeknek lajstroma címet viseli — a gyalogos seregre fordított pénz teljes összege 223 261 forint és 43 krajcár volt. A lajstrom igen aprólékos kimutatásokat közöl, megtudjuk például belőle, hogy „Készült 2000 dolmány, mellyek közül egyre, nevezetesen a' Bartus István kápláréra magassága tekintetibül 2, a' többire pedig 1 % rőfivel ment 3500 rőf." Azt is megtudjuk, hogy „Siroki István és Bartus nevezetű czigányoknak fizettetett 150 fokosokért 225 rénes forint", illetve, hogy „Puki József miskolczi czigányt felfogadta a' deputatio napi 36 krajczárért, hogy a' dobosokat a' dobolásba oktassa". Végül megtudjuk, hogy a jobbágyok is kivették a részüket az előkészületekből, egyebek mellett fuvarozással. Egy fennmaradt táblázat szerint például a miskolci, az egri és a szendrői járáshoz tartozó helységek a borsodi és más megyebeli seregek „elébb mozdítására" 321 esetben összesen 1736 forint és 56 Vi krajcár értékű fors- pontot teljesítettek.44 A szükséges pénzforrásai Sokba került tehát az inszurgens sereg felszerelése és eltartása: a továbbiakban tehát azt kell megvizsgálni, hogy honnét tudta a vármegye előteremteni a szükséges pénzt? Mint láttuk, az 1808. évi II. törvénycikkely úgy rendelkezett, hogy az évi 2000 forint fölötti jövedelemmel rendelkezők lovasokként kötelesek felkelni, valamint a saját költségükön szerelik fel és tartják el magukat. Az 1000 és 2000 forint közötti jövedelemmel rendelkezők gyalogos szolgálatot kötelesek teljesí« BAZMLIV. 503. sz. n. « BAZML IV. 508/a. sz. n. 177
