„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Tóth Péter: Borsod vármegye az 1809. évi inszurrekcióbán
Franciák Magyarországon, 1809 tak, az alispán az insurrectionalis cassából vette fel az erre a célra szolgáló ősz- szeget.) A gabona-felajánlást illetően a közgyűlés meghagyta a szolgabíráknak, hogy tegyék közhírré a dolgot, azzal a kiegészítéssel, hogy mivel az előző évben rossz volt a termés, az az évi termés terhére is lehet ajánlásokat tenni. (Ennek az ajánlásnak az eredményéről nem maradt fenn összegző kimutatás, egy szolgabírói jelentésből18 sejthetjük csak, hogy túl sok gabona nem gyűlt össze.) Más javaslatai is voltak Károly Ambrus főhercegnek, amelyeket a közgyűlés azonnal és lelkesen elfogadott. A legfontosabb ezek közül az volt, hogy a 300 forint évi jövedelemmel nem rendelkezők mentesüljenek a felajánlott 150 lovas kiállításának és felszerelésének a költségei alól. Szintén fontos volt az a javaslat is, hogy a tehetősebb nemesek ajánljanak fel pénzt és felszerelést azoknak a szegényebb nemeseknek a számára, akiknek nincs tehetségük, hogy a szemle és a fegyverben való gyakorlás ideje alatt eltartsák magukat. Ebben maga a főherceg járt elöl jó példával: 600 forintot ajánlott fel. Azonnal csatlakoztak a megyebeli nemesek is és még aznap csaknem 6000 forint gyűlt össze erre a célra; ez az ösz- szeg május elejére már 23 000 forintra emelkedett, sőt 70 Vi lószerszámmal és 36 Vi öltözettel is kiegészült.19 Hogy pontosan mit is vállalt magára a vármegye a 150 lovas kiállításával, az így összegezhető. A felkelés ügyeit intéző permanens commissio 110 000 forintban határozta meg a kiállítás összköltségét. Ezt az összeget a tehetősebb nemesekre vetették ki, olyan módon azonban, hogy aki már tett önkéntes felajánlást, csak akkor fizessen, ha a felajánlása nem éri el a rá kivetett összeget. Ha pedig a felajánlás nagyobb volt, mint a kivetett összeg, azért külön dicséret járt a vármegyétől. A nemesi felkelés meghirdetése és a permanens commissio így álltak tehát a dolgok, amikor az április 26-án megtartott közgyűlésben felolvasták a király április 10-én kelt levelét, amellyel „a felséges királyi szék, a haza és az ősi alkotmány védelmére" meghirdette a nemesi felkelést.20 Most már nagyon rövid idő alatt el kellett végezni mindazt, amire a törvény egyébként éveket írt elő. A vármegye részéről a legelső intézkedés az volt, hogy „a kikelésbeli dolgok elővitelét" egy állandó bizottságra, az úgynevezett permanens deputatióra bízta. Ennek a bizottságnak az elnöke — a főispán és az alispán egyéb teendői miatt — Kiss József táblabíró lett, a tagjai pedig Óváry Miklós, Szepessy Ferenc, Bárány 18 BAZML IV. 503. sz. n. 19 BAZML IV. 501/a. 1809. évi köt. 857. sz. (az adakozók részletes kimutatásával együtt) és 1087. sz. 20 BAZML IV. 501/a. 1809. évi köt. 1039. sz. 170
