„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Tóth Péter: Borsod vármegye az 1809. évi inszurrekcióbán
Tóth Péter: Borsod vármegye az 1809. évi inszurrekcióbán első napon megkezdték a végrehajtásról való tanácskozást. Mivel a felkelésnek a nemesség „igazán és legnagyobb figyelmetességgel lejendő öszveírása szolgál talpkövül", az első feladat a kérdőpontok értelmezése volt, majd annak érdekében, hogy a gyakorlatban felmerülhető problémák se akadályozzák e munkát, elrendelték Miskolcon egy próbaösszeírás tartását: ennek eredményét december 17-én már be is mutatták és azt a közgyűlés el is fogadta azt.5 Felállították továbbá a teljes megyei összeírást végző bizottságot: ennek tagjai a fő- és alszol- gabírák mellett olyan személyek lettek, akikkel később a lustralis deputatióban is találkozunk. Az összeírás elvégzésnek határidejét január 23. napjában határozták meg és erre a napra közgyűlést is hirdettek. A kitűzött napra el is készült a munka, amelynek eredménye a mai kutatás számára sok szempontú vizsgálatoknak az alapja lehet. Most csak érzékeltetésül: a szentpéteri járás főszolgabírájának, Máriássy Boldizsárnak a jelentése6 szerint ebben a járásban 53 településen 1070 nemes család lakott az összeírás időpontjában. Azoknak a száma, akik fegyverforgatásra alkalmasak voltak, hacsak a deputatio fel nem menti őket, 765 volt: nekik tehát személyükben kellett felkelni, míg a többiek helyettes állítására voltak kötelezve. (Hogy aztán ezek a számok később a gyakorlatban mit jelentettek, arra egyetlen példa: a Szentpéter mezővárosban lakó 185 nemes családból végül 74 fő vett részt a felkelésben, tehát pontosan 40%-a az összeírtaknak.7) A lustralis deputatio Az összeírás befejeztével az összeírást végző bizottság is megszűnt és átadta a helyét a lustralis deputatiónak, amelyet 1809. január 23-án állított fel a közgyűlés.8 A 30 tagú testület elnöke az alispán lett, a tagok között a vármegye tisztség- viselői mellett kilenc kuriális község hadnagyával is találkozunk. Bár a szolgabírók nem voltak tagok, szorosan együttműködtek a bizottsággal: szervezték a szemléket, nyomoztak a távol maradók után, stb. A lustralis deputatio tevékenysége rendkívül szerteágazó volt. Fő feladatának természetesen a szemlék lebonyolítása számított, de sok más dologban is intézkednie és döntenie kellett. így például a mentességek dolgában: a szemlén ugyanis minden nemesnek meg kellett jelennie, még akkor is, ha törvényesen mentesült a személyes felkelés kötelezettsége alól, s csak azután adhatta be a kérvényét, amelyről a deputatio döntött. A deputatio iratanyagának a legnagyobb részét ilyen kérvények teszik ki. Nyelvük magyar, néha latin, voltak azonban olyan személyek is, akik — ki tudja, milyen okból — úgy gondolták, 5 BAZML IV. 501 /a. 1808. évi köt. 3399. sz. A jegyzőkönyvi számokhoz tartozó iratok a BAZML IV. 501/e. megjelölésű fondban találhatóak. 6 BAZML IV. 503. sz. n. 7 BAZML V. 198. Nemesek jegyzőkönyve. 8 BAZML IV. 501/a. 1809. évi köt. 43. sz 165
