„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Tóth Péter: Borsod vármegye az 1809. évi inszurrekcióbán

Franciák Magyarországon, 1809 ba bevont források (közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok, a lustralis deputatio iratai, az insurrectionalis cassa számadásai) minden megyei levéltárban a kuta­tás rendelkezésére állnak; összehangolt feltárásuk, feldolgozásuk és összehason­lításuk minden bizonnyal érdekes eredményekre vezetne eseménytörténeti és társadalomtörténeti szempontból egyaránt. A törvény Mivel az inszurrekció megszervezése tulajdonképpen egy törvény végrehajtása, ezért az első feladat röviden bemutatni a reá vonatkozó 1808. évi törvény II. és III. cikkelyét. Az országgyűlés a II. törvénycikkelyben a körülményekre és a hadviselés módjára tekintettel „egyedül ezen esetre, minden ebből jövendőre vonható kö­vetkezés nélkül, ezen három évre és nem tovább" ajánlotta meg a királynak, hogy összehívhatja a nemesi felkelést és ha valamelyik örökös tartományt táma­dás érné az ellenség részéről, akkor a nemesi felkelő sereget az országból is ki­vezényelheti. Azt is meghatározta, hogy kik azok, akik felkelésre kötelezettek, kik mentesülnek és milyen feltételek mellett a személyes felkelés kötelezettsége alól; intézkedett továbbá a nyelvhasználatról, a vezérkarról és egyebekről is. A III. törvénycikkely annak érdekében, hogy a „megajánlott személyes felkelés czéljának jobban megfeleljen [...] és az ellenségnek sikeresen ellenállhasson", a törvényhatóságok feladatává tette a területükön lakó nemesség összeírását, a személyes felkelésre kötelezettek kiválasztását, felszerelését és gyakorlatoztatá­sát. Mivel a megajánlás három évre szólt, előírta az első évben elvégzett össze­írás évenként való kiigazítását és a megszervezett sereg gyakorlatoztatását is. Elrendelte, hogy a törvényhatóságok állítsanak fel egy bizottságot — ez az úgy­nevezett lustralis deputatio — a felkeléssel kapcsolatos ügyek intézésére. Ren­delkezett továbbá a felkelés anyagi alapjául szolgáló országos pénztár, a con- currentionalis cassa felállításáról, valamint az ebbe fizetendő subsidionalis summa kivetésének a módjáról.4 Az első intézkedések Borsod vármegye 1808. december 12-re hirdette meg azt a gyűlést, amelynek célja a nem régen berekesztett országgyűlésen hozott törvények kihirdetése volt. Erre azonban csak december 15-én került sor, mivel akkor érkezett meg a hivata­los szöveg — bár az elnöklő főispán nem hivatalos példánya és az országgyűlési követek, Ragályi József alispán és Szentmiklóssy József jelentése alapján már az 4 Törvénytár, 1740-1835. 376-387. 164

Next

/
Thumbnails
Contents