„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Tóth Ferenc: Nyugat-Magyarország 1809-ben a francia hadimérnökök szemével
Franciák Magyarországon, 1809 A felderítéshez egy részletes térkép járult, amelynek eredetije elveszett és a ráírt megjegyzés szerint a hadimérnök sebtében rajzolta meg (2. kép). A részletesebb felderítések a polgári lakosság közhangulatára, sőt a nemzeti érzelmekre vonatkozó leírásokat is tartalmaznak. Pl. Broussaud geográfus külön fejezetet szentel a Hanságról készült értekezésében e kérdésnek, amelyben így ír erről a témáról: „Már régóta áthat minden magyart egy olyan nemzetinek tűnő felfogás, amelyet többen adtak válaszként jelenlegi politikai helyzetükre vonatkozóan feltett kérdéseimre: ezek szerint Ausztria gazdagodása mindig végzetes volt a magyar királyságra nézve. Amióta a Habsburg család került a trónra, nemzetük szabadsága mindig akkor volt a legnagyobb veszélyben, amikor a szerencse kedvezett uralkodójának. Ebből az elvből kiindulva a legnagyobb részük hidegen fogadta a franciák legutóbbi sikereit. Már a függetlenségi szellem, valamint a német név iránti régi gyűlölködés is ingadozóvá tette a magyar közvéleményt Ausztria jelenlegi kritikus helyzetében."5 Stratégiai fon tosságú tereptárgyak A franciák a nyugat-magyarországi felméréseket egy átfogó rendszer kialakításának érdekében végezték el, amelyet Napóleon magyarországi harcok kiújulása esetére kidolgozott tervét szolgálta volna. E terv részleteit sajnos nem ismerjük pontosan. Pelet tábornok visszaemlékezései nyomán a Duna vonalán Komárom irányába és talán később Magyarország belseje felé induló offenzíva körvonalazódik ki. A defenzív stratégia pedig Bécs védelmére összpontosított. E rendszer működtetéséhez elengedhetetlen volt a már említett vízi útvonalak és a hidak megkülönböztetett szerepe mellet az úthálózat pontos ismerete. Broussaud már említett értekezésében négy jelentős utat ír le : a Pozsonyból Győrbe, az Ovárról Bruckba, Kismartonba, valamint Eszterházába vezető utakat.6 De Castres kapitány tollából az Eszterházát Pomoggyal a fertői mocsáron keresztül összekötő utat ismerhetjük meg (3. kép).7 Az erődítmények leírása során a franciák figyelmét a két jelentős város, Pozsony és Győr védművein kívül a kisebb, a korabeli hadviselés számára érdektelennek tűnő erősségek sem kerülték el, amelyek mint megfigyelőpontok és a folyam két partjának biztosítására hivatott rendszer elemei játszhattak fontos szerepet. így kaphatunk igen részletes leírást Dévény várának romjairól (4. kép), vagy a Köpcsényi várkastély védműveiről (5. kép). Dévény stratégiai helyzetéről nagy elismeréssel írt Boutin hadmérnök, ugyanakkor kifejtette azt is, hogy az elfoglalásának csak akkor van értelme, ha a köze5 Horváth, 2001.456. ‘ Horváth, 2001.444-445. 7 Horváth, 2001. 461-462. 158
