„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Tóth Ferenc: Nyugat-Magyarország 1809-ben a francia hadimérnökök szemével
Tóth Ferenc: Nyugat-Magyarország 1809-ben a francia hadmérnökök szemével Montecuccolihoz, a Duna vonala mellett képzelte el a magyarországi hadjáratát. Ez természetesen tökéletesen illeszkedett az ausztriai hadműveletek folytatásához, ahol a Bécs környéki Duna-ágak és szigetek helyzeti előnyeit kihasználva alakította ki a francia hadsereg legfontosabb hadibázisát. A Duna folyásának leírása mellett, meglepően gazdag információkat sikerült begyűjteni a mellékfolyókra vonatkozóan, mint pl. a Rába, a Rábca és a Morva folyók rajzokkal illusztrált leírásai. A katonai megfigyelések külön kitérnek a Fertő-tó mocsaras vidékeinek katonai felmérésére. Egyébként a tóról Broussaud geográfus által készült részletes topográfiai, gazdasági, néprajzi és politikai leírás mindenképpen a francia felderítők hazánkról hátrahagyott forrásanyagának egyik gyöngyszeme. Az ártéri területeken folyó mezőgazdasági tevékenység a hadsereg utánpótlása szempontjából volt jelentős. De Cashes kapitány szerint a Rába és Rábca közötti területen „Mindenütt sok ló és szarvasmarha legel e vidék mocsaras legelőin, mindenfelé kaszálják a réteket, azokon sok a szénaboglya, végül is mindenütt a közeli gazdag aratás ígéri a hadseregnek a megélhetési alapot."4 A megfigyelők figyelme kiterjedt a különféle vízművekre (zsilepek, gátak, hidak, malmok) amelyekben azok katonai hasznosításának lehetőségei is felmerülnek. Példa erre a győri zsilipgát rajzzal ellátott felmérése (1. kép). Elsődleges stratégiai fontosságú települések leírásai A települések felmérését is nagy körültekintéssel végezték el a tapasztalt francia hadimérnökök. A legtöbb leírást a stratégiai fontosságú Pozsony kapta, amelyet Bécs kapujának is tekintettek. 1809 júniusában a János főherceg Magyarországra visszavonult seregétől a dunai átkelőhelyek elfoglalásával igyekezett Napóleon megóvni Bécset. Davout 3. Hadteste június 4-től 28-ig 3600 bombát lövetett a városra és elfoglalta hídfőállást. A znaimi béke után, 1809. július 17-én az egész város francia kézre került. A város és a környező szigetek elhelyezkedése miatt a hajóhíd védelmére egy természetes akadályokkal bíró hídfőállás kiépítésének tervét fogalmazza meg az Oberufen szigeten. A franciák hasonló katonai megszállási tervet készítettek elő, mint Bécs környéke szigeteinek elfoglalása során. A felméréseket augusztus 31-én Napóleon személyesen végezte el a helyszínen, ugyanaznap délután felméri Győr védműveit is, és a hídfőállás kialakításának megtervezését Reynier és Rogniat tábornokokra bízta. Rogniat szeptemberre kidolgozott egy részletes erődítési tervet, amely Napóleon meglátásaival ellentétben nem a pozsonyi várat tekinti a legfontosabbnak, hanem az Oberufen szigeten létrehozandó elsáncolt tábort egy önálló híddal, és a város északi magaslatain elhelyezkedő új erődítményt tervez. A másik stratégiai jelentőségű város Győr volt. A várost felmérő de Cashes hadimérnök 1809. június 22-én részletesen leírja a város védműveit és a körülötte kialakított katonai sánctábor elemeit. 4 Horváth, 2001.457. 157
