„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Tordai Rita: Amikor a császár nem a csatatéren hódít. Napóleon és a nők

„Képed a szívembe van vésve. Én sosem kételkedtem a Te szerelmedben, hogy juthat hát eszedbe, hogy az enyémnek egyszer vége szakadhat?"13

Ám még maga Napóleon sem gondolta, hová vezet csapodársága, amikor Joséphine de Beauharnais-t, a nagyvilági dámát megismerte Párizsban (róla lentebb még bőségesen esik szó). Tény azonban, hogy Désirée emléke mindinkább halványulni kezdett Napóleon emlékeiben. A számos, ragyogóan cicomá- zott hölgy mellett immár túl egyszerűnek találta menyasszonyát. Nem éppen udvarias volt az az eljárás, ahogy szakított vele; levélben közölte a lánnyal, ha nem szerzi meg a szülei hozzájárulását egybekelésükhöz, akkor jobbnak látja, ha véget vet kapcsolatuknak. Napóleon természetesen jól tudta, hogy mi lesz erre a válasz. Tapintatlanságát fokozandó, meg is sértette Désirée-t, amikor egyik barátjának bevallotta: „Az a fajta vagyok, aki jobb szereti a szerelemben jártas nőket, mint az ügyetlen kezdőket..."14

Az elhagyott menyasszonyt még sokáig emésztette a bánat, amit Napóleonhoz írt sorai is igazolnak: „... Maga azt állította, hogy szeret, [...] és mást vett feleségül [...] én hű maradok adott szavamhoz, sohase leszek másnak a felesége..."15 Azonban ez sem így történt: Désirée évekkel később a francia tábornok, Jean-Baptiste Bernadotte felesége lett. Később férjét XIV. Károly János néven svéd és norvég királlyá koronázták, így vált belőle végül királyné.16 (Désirée történetéről egyébiránt Annemarie Selinko írt igencsak olvasmányos regényt.17)

Tordai Rita: Amikor a császár nem a csatatéren hódít. Napóleon és a nők

Egy nagy szerelem: Maria Walewska

Amikor ez a hölgy erősebben szította fel Napóleon vonzalmát, a férfi már nős volt: a fent említett Joséphine-t vette el 1796-ban.18 Azonban 1807-ben Lengyel- országban találkozott Maria Walewskával, egy szőke szépséggel, akinek — bár férjnél volt — nem tudott, de nem is akart ellenállni, a nő azonban nem akarta „beadni a derekát". Ám a lengyel politika számos képviselője benne látta Lengyelország függetlenségének zálogát: elképzelésük szerint ő lesz az, aki miatt Napóleon visszaszerzi a haza számára a hőn áhított autonómiát. Itt jegyzendő meg, hogy állítólag nem ez az eset volt az egyetlen Napóleon életében, amikor nőt „ajánlottak" neki politikai célok fejében. III. Frigyes Vilmos porosz uralkodó tulajdon feleségén, Lujzán19 keresztül környékezte meg őt, abban bízva, hogy a

13 Castelot, 1999. 35.

14 Castelot, 1999.65.

15 Castelot, 1999.69.

16 Bemadotte-ot 1810-ben tette Napóleon a svéd trón örökösévé. DIÓSZEGI, 1994. 48.

17 Selinko, 2006.

18 Joséphine és Napóleon kapcsolatára nézve: BRUCE, 1996.

19 Ami azért figyelemre méltó, mert a porosz királyné, Lujza, a porosz háborús párt egyik vezéralakja volt. Diószegi, 1994.

143