„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Soós Péter: „A legtökéletesebb lőfegyver" - a napóleoni korszak gyalogsági puskái

Soós Péter: „A legtökéletesebb lőfegyver" -a napóleoni korszak gyalogsági puskái lását, vagy akár csőrobbanást okozva.18 A csőfal és a lövedék közötti hézag al­kalmazására tehát azt lehet tehát mondani, hogy a távolra történő eredményes célzás lehetőségét feláldozták a gyorsaság oltárán. Kompromisszumos megoldással a francia hadvezetés állt elő, amikor 1777- ben rendszerbe állították az úgynevezett Charville-muskétákat,19 amelyeknél a cső és a golyó közötti hézagot a lehető legminimálisabbra redukálták, ráadásul a csőhossz megtartása mellett az űrméretet is 2-3 mm-rel csökkentették. Ezzel azt sikerült elérniük, hogy a fegyvercső arányaiban hosszabb lett, így a lőporgázok hosszabb tágulási ideje miatt megnőtt a lövedék kezdősebessége, és a pontosabb illeszkedés miatt jelentősen javult a fegyverek lőtávolsága és pontossága.20 Az újításokat más államok hadseregeiben is igyekeztek hamar átvenni, megjelentek az első C/iaml/e-másolatok, mint pl. a császári-királyi hadseregben az 1798-1799 M. gyalogsági puskacsalád. A porosz iskolát szolgáló lőfegyverek ezzel elneve­zésükben „régi típusú", míg a francia metódushoz igazított fegyverek „új típusú muskéták" lettek. Ezek jobb hatékonyságát a Scharnhorst-féle kísérletekben is szemléletesen láthatjuk:21 Fegyver típusa Találat 200 lövésből 100 lépés­ről 200 lépés­ről 300 lépés­ről 400 lépés­ről 500 lépés­ről 600 lépés­ről „régi porosz puska" 92 64 64 42 26 19 „új porosz puska" 149 105 58 32 29 14 4. A lőfegyverek működtetéséhez, vagyis a lőportöltet begyújtásához, a napóle­oni korszakban a franciakovás elsütőszerkezetet használták. A szikragyújtás 18 A koszolódás miatt a puskák csövét célszerűnek tartották minden 50-60-dik lövés után kitisztítani. Ezt a műveletet egy, a töltővessző megfelelő végébe vájt menetre illeszthető kefe, rongy, illetve kócdarab segítségével végezték el. 19 A fegyverbarátok és a gyűjtök körében ismert nevét a muskéta a franciaországi Ardennes megye székhelyén — Charleville-Méziéres-ben — egykor működő királyi fegyverarzenálról és fegyver­készítő manufaktúráról kapta. 20 A hosszú csőhossz már csak azért is előnyös volt, mert a puskáknak a feltűzött szuronyukkal együtt el kellett érniük a 190 cm-es hosszúságot ahhoz, hogy a lovasság elleni védőfegyverként sikeresen lehessen őket használni. Szurony nélkül pedig ajánlott volt tartani a 140-150 cm-es terje­delmet, hiszen e nélkül a sorban második, harmadik helyen állók az előttük lévőket veszélyeztet­ték volna a torkolattűzzel. CSILLAG, 1965. 30. 21 Ami ezeket a lőpróbákat illeti, mai értelemben vett, számszerű eredményeket nem, csak viszony­számokat kaphatunk belőlük. A kísérleteket egyszerű közkatonák végezték el, különböző távolsá­gokra kihelyezett, különböző méretű és anyagú célokra sortüzeket adva. A kapott találatokat egy­szerűen összeszámolták, a lövedéknek a céltárgyban megtett útját lemérték, és ebből vonták le a szükséges következtetéseket. Az angol módszer ennél már kifinomultabb volt, meghatározott tá­volságokra vásznakat feszítettek ki, amelyek átszakadása alapján már a lövedékek röppályájáról is nyerhettek információkat. SCHARNHORST, 1973.18. 135

Next

/
Thumbnails
Contents