„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Soós Péter: „A legtökéletesebb lőfegyver" - a napóleoni korszak gyalogsági puskái
Soós Péter: „A legtökéletesebb lőfegyver" -a napóleoni korszak gyalogsági puskái lását, vagy akár csőrobbanást okozva.18 A csőfal és a lövedék közötti hézag alkalmazására tehát azt lehet tehát mondani, hogy a távolra történő eredményes célzás lehetőségét feláldozták a gyorsaság oltárán. Kompromisszumos megoldással a francia hadvezetés állt elő, amikor 1777- ben rendszerbe állították az úgynevezett Charville-muskétákat,19 amelyeknél a cső és a golyó közötti hézagot a lehető legminimálisabbra redukálták, ráadásul a csőhossz megtartása mellett az űrméretet is 2-3 mm-rel csökkentették. Ezzel azt sikerült elérniük, hogy a fegyvercső arányaiban hosszabb lett, így a lőporgázok hosszabb tágulási ideje miatt megnőtt a lövedék kezdősebessége, és a pontosabb illeszkedés miatt jelentősen javult a fegyverek lőtávolsága és pontossága.20 Az újításokat más államok hadseregeiben is igyekeztek hamar átvenni, megjelentek az első C/iaml/e-másolatok, mint pl. a császári-királyi hadseregben az 1798-1799 M. gyalogsági puskacsalád. A porosz iskolát szolgáló lőfegyverek ezzel elnevezésükben „régi típusú", míg a francia metódushoz igazított fegyverek „új típusú muskéták" lettek. Ezek jobb hatékonyságát a Scharnhorst-féle kísérletekben is szemléletesen láthatjuk:21 Fegyver típusa Találat 200 lövésből 100 lépésről 200 lépésről 300 lépésről 400 lépésről 500 lépésről 600 lépésről „régi porosz puska" 92 64 64 42 26 19 „új porosz puska" 149 105 58 32 29 14 4. A lőfegyverek működtetéséhez, vagyis a lőportöltet begyújtásához, a napóleoni korszakban a franciakovás elsütőszerkezetet használták. A szikragyújtás 18 A koszolódás miatt a puskák csövét célszerűnek tartották minden 50-60-dik lövés után kitisztítani. Ezt a műveletet egy, a töltővessző megfelelő végébe vájt menetre illeszthető kefe, rongy, illetve kócdarab segítségével végezték el. 19 A fegyverbarátok és a gyűjtök körében ismert nevét a muskéta a franciaországi Ardennes megye székhelyén — Charleville-Méziéres-ben — egykor működő királyi fegyverarzenálról és fegyverkészítő manufaktúráról kapta. 20 A hosszú csőhossz már csak azért is előnyös volt, mert a puskáknak a feltűzött szuronyukkal együtt el kellett érniük a 190 cm-es hosszúságot ahhoz, hogy a lovasság elleni védőfegyverként sikeresen lehessen őket használni. Szurony nélkül pedig ajánlott volt tartani a 140-150 cm-es terjedelmet, hiszen e nélkül a sorban második, harmadik helyen állók az előttük lévőket veszélyeztették volna a torkolattűzzel. CSILLAG, 1965. 30. 21 Ami ezeket a lőpróbákat illeti, mai értelemben vett, számszerű eredményeket nem, csak viszonyszámokat kaphatunk belőlük. A kísérleteket egyszerű közkatonák végezték el, különböző távolságokra kihelyezett, különböző méretű és anyagú célokra sortüzeket adva. A kapott találatokat egyszerűen összeszámolták, a lövedéknek a céltárgyban megtett útját lemérték, és ebből vonták le a szükséges következtetéseket. Az angol módszer ennél már kifinomultabb volt, meghatározott távolságokra vásznakat feszítettek ki, amelyek átszakadása alapján már a lövedékek röppályájáról is nyerhettek információkat. SCHARNHORST, 1973.18. 135
