„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban 1809

Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban, 1809

telt naturáliákat mindenképpen be kellett szerezni. Erre több lehetőség is kínálkozott. A legegyszerűbb és egyben legdrágább volt ezeket kereskedőktől, hadi- szállítóktól megvásárolni. Ilyen esetben a bizottmánynak vagy a településeknek nem csak a termékek árát kellett megfizetniük, hanem a kereskedő hasznát is. További lehetőség volt a repartálás, vagyis leosztás a megye településeire, uradalmaira. Ezek pedig sokszor a lakosokra osztották tovább, így gyakorlatilag határidőre összehordták a termékeket. Ilyenkor pénzmozgásra a legritkábban került sor, elismervények, obligációk forogtak, a kifizetés pedig a megszállás utáni évekre, évtizedekre maradt.30 Különösen hadjáratok idején (amikor a csapatok gyors mozgása jellemző) fordultak elő olyan esetek, amikor egy katonai egység jelent meg egy településen, jó ellátást követeltek maguknak, majd to- vábbálltak. Egy talpraesett városvezető azonban sokat segíthetett az ilyen helyzeteken. Ilyen esetet ismerünk Nezsiderről (Neusiedl/See, Ausztria). A mezőváros bírója, Franz Basel több alkalommal borral és további vendéglátással vette rá a tiszteket követeléseik mérséklésére.31

Természetesen akadtak olyan esetek is, amelyek már rablásnak tekinthetők. Ezek azonban a francia hadseregben büntetés terhe alatt tiltottak voltak és csak ritkán fordultak elő. Erre tudunk példát hozni Győrzámolyból. A településen egy francia egység fosztogatni és erőszakoskodni kezdett. Erre a parasztok több katonát agyonvertek, illetve néhányat a Mosoni-Dunába dobtak. Az elmenekült franciák jelentésére Győrből büntetőosztag vonult ki. A katonák felégették a falut, a zendülés vezetőit pedig elfogták, és Győrbe hurcolták, ahol a katonai bíróság halálra ítélte őket. A nagy riadalomra a polgármester és a főbíró felkereste Vilt József püspököt, aki a zámolyiak ügyében kihallgatást kért Narbonne- Lara-tól, a franciák által megszállt területek kormányzójától. Itt előadta, hogy a falusiakat a katonák erőszakoskodása bőszítette fel, ezért kegyelmet kért számukra, amit a kormányzótól végül megkaptak.32

Hadikórházak a megszállt területeken

A franciáknál az egészségügyi szervezet kiépítése különösen hangsúlyos volt. Az akkori világ legmodernebb tömeghadserege e nélkül nem működhetett volna ilyen hatékonyan, bár nem szabad elfelejtenünk Percy sebészorvosnak tulajdonított mondatot, ami a kor egészségügyi viszonyairól sokat elárul: „A sebesült, ha már nem katona, megszűnik embernek lenni." Pedig a franciák erőfeszítéseket tettek a minél jobb egészségügyi ellátásra. 1793-tól már minden hadosztály mellé beosztottak — elvileg — egy kocsit nyolc sebésszel, nyolc felcserrel és kötszeren krisch, 2009.258.

ei NS Militaria. 1809/1853-1858/1882. sz. d.

32 Veress d„ 1987.211-212.; Bay, 1941.82.

71