„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Winkler Klára: A Pándzsa patak átjárhatóságának rekonstrukciója (1809)
WINKLER KLARA A PÁNDZSA-PATAK ÁTJÁRHATÓSÁGÁNAK REKONSTRUKCIÓJA (1809) Bevezetés A dolgozat a Pándzsa-patak egy kiemelt szakaszának 1809-re vonatkozó rekonstrukciójáról szól. A kutatás azt a célt szolgálja, hogy segítséget nyújtson a győri csata, döntő helyszínének vizsgálatán keresztül egy összetettebb és pontosabb kép elérésében. Rengeteg feltevés van a patak méretével, partjainak állapotával kapcsolatban, a leírások azonban nem egyeznek a Pándzsa szélességét és mélységét illetően, főként a fontos kismegyeri szakaszra vonatkoztatva. Gondot jelent még a part menti mocsarak hatása is. A csataleírásokban a hidak száma sem volt egyértelmű. Ebből következik a kérdés, mennyire volt akadály a patak, különösen a lovasság számára. A kutatás ezeknek a viszonylag pontos meghatározását tűzte ki célul. Légifotók és térképek, ezen belül talaj térképek, szintvonalas topográfiai térképek (1920,1990) [1\ [6], katonai felmérések (1790,1840) [2\ [3] összehasonlításával kezdődött a munka. Támpontként használtam még egyes történelmi leírásokat is. A vizsgálat a helyszínen folytatódott a pontos fejlődési és állapotjellemzők meghatározásával, valamint a felszín változásainak kimutatásával. A térképek, helyszíni mérések alapján állítottam fel végül is a rekonstrukciós modellt, amely tartalmazza a patakmeder méreteit, a mocsarak kiterjedését. A Pándzsa-patak a csata szempontjából 3 részre osztható. Az első a Rábától a pápai útig tart, itt nagyon meredek a part és széles a mocsár, nem véletlen, hogy itt nem folytak harcok. A következő, középső szakasz a rábai hídtól a veszprémi hídig, itt a mocsár terebélyes, de nem meredek a partja. A veszprémi hídnál közvetlen megint meredek a part, ennek ellenére itt már voltak harcok. Az utolsó szakasz a veszprémi hídtól a táplánypusztai hídig tart. Ezen a részen van a kismegyeri major is, itt meredek a partfal és a két patak miatt nagy az ártér. A térképek elemzése A vizsgálat célja tehát, rekonstruálni a régi környezetet, és ezzel kiegészíteni vagy alátámasztani az eddigi leírásokat a csata ezen fontos helyszínéről. Vizsgáltam a patak szélességét, mélységét, a patakpart(ok) meredekségét. A mocsár szélességét és mélységét. Forrásként felhasználtam az L, II. [2\ [3] és III. katonai felmérés térképeit [9], EOV topográfiai térképet [1\ talajtérképet és infravörös 287
