„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Vízi László Tamás: Magyarország és a francia háborúk

Vizi Laszlo Tamás: Magyarország és a francia háborúk

tíz lovas ezredének, összesen jelenleg hatvannégyezer főben megállapított létszámát [...] a legközelebbi három éven túl [...] teljes állományban föltartandják [...] Hogy ez a hatvannégyezer emberből álló hadsereg, ha szükség úgy hozza magával, teljes létszámban szállhasson az ellenséggel szembe.”28 29 A hadsereg kiegészítésére az előre jelzett három évre, sorozás útján összesen 12 000 újoncot határoztak meg. Amennyiben ez nem lenne elegendő, úgy új országgyűlés összehívását kell kezdeményeznie az uralkodónak. “

Az 1805. augusztus végén ismételten kiújult háborúk, s a Duna-völgyében elszenvedett újabb vereségek I. Ferencet újfent arra kényszerítették, hogy a magyar nemességhez forduljon segítségért. Ezúttal azonban nem az állandó hadseregre vonatkozó kérések és intézkedések szerepeltek a napirendek középpontjában, hanem a magyar nemesség fegyveres szolgálatára, az inszurrekcióra vonatkozó kérdések. A magyar nemességet ugyanis évszázados törvények kötelezték az országot ért támadás esetén annak fegyveres védelmére. Az országgyűlés — amelyet 1805. október 13-ra hívtak össze — ennek ismeretében alkotta meg a harminckét pontból álló 1805:1. tc-t,30 amelyben részletesen szabályozta az általános felkelés irányelveit.

Az állandó hadseregre vonatkozó újabb felajánlást a magyar nemesség az 1807. évi országgyűlésen tette meg. A magyar ezredekhez ismételten 12 000 újonc kiállítását engedélyezték, de egyben visszaállították az 1802 előtti toborzás rendszerét is, amelynek fedezésére 200 000 forintot szavaztak meg.3' Az országgyűlés emellett a hadisegély (subsidium) 1807. évi önkéntes felajánlásával, az ország nem kiváltságos rétegeit is érintő, további anyagi áldozatot is vállalt.32 Az 1807:11. te. kimondta, hogy a rendkívüli katonai helyzetre való tekintettel, egyszeri alkalommal „minden nemes vagy polgár... tiszta jövedelmeiknek hatodrészét...a királyi kincstárba tartoznak beszolgáltatni”33 A jövedelemadó mellett az egyszeri vagyonadó megfizetését is előírta a törvény. A fizetendő összeget a kötelezettek ingóságaik értékének századrészében határozták meg. A törvény személyi hatálya kiterjedt továbbá a kiváltságos községekre, a szabad királyi városokra, a kereskedőkre és a mesteremberekre egyaránt.34 A fizetési határidőt 1809. június utolsó napjában rögzítették.35

Az újabb, 1808. augusztus 28-ra Pozsonyba összehívott országgyűlés munkája alapvetően ismételten a háborús készülődés jegyében telt. A rendek a francia háborúk időszakában ezúttal rendezték a legrészletesebben a nemesi felkelés (inszurrekció) ügyét. Az 1808:11. tc-ben36 előbb a felkelésre kötelezettek körét, a ruházatot, a vezényleti nyelvet, a határátlépés lehetőségét, a szükséges pénzeszközök előteremtésének és annak fel- használásának a módját stb. szabályozták, majd az 1808:111. tc-ben37 a kötelező hadiszemléről és a nemesség hadgyakorlatozásáról rendelkeztek. Végezetül pedig a nemesi

28 C1H, 1740-1835. 281.1802:1. te.

29 Uo. 281.

3° Uo. 319-325.1805:1. te.

31 Uo. 335-337.1807:1. te.

32 Uo. 337-339.1807:11. te.

33 Uo. 339.

34 Uo. 339.

35 Uo. 341.

38 Uo. 377-383.1808:11. te.

37 Uo. 383-387.1808:111. te..

267