„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Vízi László Tamás: Magyarország és a francia háborúk
Vizi Laszlo Tamás: Magyarország és a francia háborúk A francia forradalom nemesi fogadtatása Mielőtt azonban az országgyűlések háborús határozatait ismertetnénk, szólni kell arról, miként fogadta a magyar nemesség a francia forradalom kitörésének a hírét. A magyar nemesség kezdetben — a liberális angol közvéleményhez hasonlóan — üdvözölte a franciaországi alkotmányos változásokat, s szimpátiával fordult Párizs felé. Az okok viszont eltérőek voltak. Az angolok a parlamentáris monarchia felé vezető lépésként értékelték a francia fővárosban zajló eseményeket, míg a magyar nemesség a II. József abszolutisztikus törekvéseivel szembeni saját alkotmányvédő politikáját látta igazolódni. Ez a lelkesedés azonban hamar alábbhagyott. Anglia gyorsan felismerte Franciaországban az Európa vezető hatalmának szerepére törő ellenfelet, s a magyar nemesség tömegei is szembefordultak a feudális gazdasági-társadalmi struktúrát egyre radikálisabban felszámoló francia eszmékkel. így vált a magyar nemesség a francia forradalmi eszméket elutasító, a francia forradalmi, majd a napóleoni nagyhatalmi törekvésekkel szembeszálló, Franciaország legelszántabb ellenfelének számító Habsburg Birodalom szövetségesévé, politikájának támogatójává. A magyar nemesség országgyűlési felajánlásai a Franciaország elleni háborúkban A rendi országgyűlés összehívására általában háromévente került sor. Miután azonban az összehívásról pontos jogszabályok nem rendelkeztek, ezért többször megtörtént, hogy hosszabb törvénykezési szünetet kellett kényszeredetten elviselniük a rendeknek. így volt ez II. József uralkodása (1780-1790) alatt, a francia háborúk idején 1796 és 1802 között, s 1812-t követően egészen 1825-ig. Pedig az országgyűlési jogkörök között olyan kiemelkedően fontos kérdések szerepeltek, mint például a hadiadó (contributio)16 és katona megszavazás, a hadicélokra fordítandó segélypénzekről (subsidium)17 szóló döntés, valamint a nemesi felkelés (insurrectio)18 meghirdetésének a joga. A francia háborúk időszakában a rendi országgyűlést hét alkalommal: 1792-ben, 1796-ban. 1802-ben, 1805-ben. 1807-ben, 1808-ban és 1812-ben hívta össze az uralkodó. Egy hónappal az 1792. április 20-i francia hadüzenetet követően I. Ferenc május 20- ra országgyűlést hívott össze Budára. A június 6-án magyar királlyá koronázott I. Ferenc képviselői útján tájékoztatta a magyar rendeket a hadüzenet tényéről, s a megkezdődött belgiumi összecsapásokról. A magyar országgyűlés a hírre 5000 újoncot, ezer lovat, s négymillió forint hadisegélyt szavazott meg úgy, hogy a nádor elnöksége alatt létrehozott országos bizottság feladatául szabta, hogy azokat az egyes vármegyékre, városokra és törvényhatóságokra arányosan vesse ki. Az esetleges ellenszegülőkkel szemben szigorú fellépést és szankciókat is kilátásba helyeztek.19 Az 1796 tavaszán kiújult újabb francia háború, valamint Napóleon sorozatos katonai sikerei ismételt áldozatvállalásra késztették a magyar nemességet. Az uralkodó erre vonatkozó felszólítása már július 30-án elhangzott, amelyben előbb a háborús helyzetet 16 Poór, 2003. 90-91. V Uo. 127-141. 18 Uo. 162-194. 19 http://www.l000ev.hu/index.php?a=3¶m=4956 265
