„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Ódor Imre: „Lóra nemes, fegyverre magyar!"Az inszurgensek próbatétele 1809-ben
Ódor Imre: Az inszurgensek próbatétele 1809-ben 1797. évi nemesi felkelést még ódával köszöntő Berzsenyi Dániel 1809-ben már sokkal reálisabban — immáron prózában — közelít tárgyához: Vas vármegyéből assesorokból és prókátorokból könnyen kifog egy batalion állani, ezeket dejure deákul kellene execirozni. Adja Isten, ha minden actákat hajtásoknak csinálnak is, csak hazánk védfalai legyenek... Igaz, hogy alkotmányunk talptámasza a nemesség, de már most a nemesnek ereje nem a kezében, hanem a zsebjében vagyon". A megyék többségének a felkeléshez való hozzáállását jelzi, hogy az előírt 3123 lovas helyett, ha lassan is, 17 266 lovas felkelőt állítottak ki. De május 13-ig csak a két legkorábban felálló lovasezredet, a nyitrait és az érsekit tudta a nádor a szorongatott fősereg segítségére elindítani, Károly főherceg rendelkezésére bocsátani. Május 15-én pedig már az előrenyomuló ellenség nemcsak az ország határait fenyegette, hanem előőrsei Moson megyében meg is jelentek. Az ellenség előrenyomulása miatt Károly főherceg utasította a nádort, hogy összpontosítsa az inszurrekciót, gondoskodjon Komárom és a dunai átkelők biztosításáról. A főhadszíntér harci eseményei folytán ugyan még egy hét haladékot kapott az ország, ám Károly főherceg asperni győzelme (május 20-21.) csak rövid időre akadályozta meg a franciákat, hogy folytassák az immáron Magyarországot is közvetlenül érintő hadműveleteiket. (Az asperni csatában a két, már említett felkelő lovasezred is részt vett Kerekes tábornok parancsnoksága alatt.) Időközben a nádor is megtette a szükséges intézkedéseket és Győrt jelölte ki főhadiszállásául, illetve a Rába és a Vág vonalánál állította föl a gyülekező inszurgens alakulatokat. (Ő maga június 3-án érkezett Győrbe, ez idő tájt mintegy 7000 felkelő fölött rendelkezhetett.) Magyarország: hadszíntér József nádor éppúgy János főherceg Itáliából visszavonuló seregétől várta a támogatást, mint ahogy Károly főherceg is e csapatokba helyezte reményét. A kezdeti sikerek után a Piavénái majd Tarvisnál is vereséget szenvedő főherceg csapatai azonban erősen megfogyatkoztak és visszavonulásukat is megkeserítették az őt szorosan követő itáliai alkirály, Eugène Beauharnais hadtestei. Mivel Tirol felé a franciák elvágták útját, Klagenfurton át Graznak vonult vissza. Még Villachnál elszakadt az alkirály tói, aki viszont seregeinek zömével a Semmerin- gen át Bécsújhely irányába tört előre. János főherceg Grazban erősítésre is várva több napig pihentette hadait, csak Macdonald csapatai közeledésének hírére vette az útirányt Magyarország felé. Ehhez persze Károly főherceg parancsára is szükség volt, amely a Körmend-Pápa-Győr útvonalon a fősereghez való csatlakozásra utasította a IX. hadtestet. Ugyanakkor József nádor is parancsba kapta, hogy az Andrássy-dandár kötelékébe tartozó inszurgens lovasságot haladéktalanul indítsa Körmendre, a visszavonuló sorhad biztosítására. (Mindeközben a 223
