„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Nagy-L. István: „Igyekezzen ártani János Főhercegnek" Francia haditervek a magyarországi hadjárat idején
Nagy-L. István: Francia haditervek a magyarországi hadjárat idején déli irányba.11 Egyidejűleg Eugéne-t magához rendelte, hogy jelentést tegyen, és megbeszéljék a további teendőket.12 Eugène és Napóleon találkozójának részleteit sajnos nem őrizte meg írott forrás. Napóleon május 28-i parancsára Eugène minden bizonnyal másnap utazott a császárhoz Ebersdorfba. Ezt követően első intézkedését június 1-jén adta ki: a hadsereg minden egysége Bécsújhely alatt egyesüljön és összpontosuljon.13 Eugène feltehetően beszámolt a hadjárat korábbi eseményeiről. Bizonyára kielemezhették a korábbi hibákat, mivel Napóleon a következő két hét alatt küldött leveleiben gyakran oktatójelleggel magyarázta Eugéne-nek hadászati és hadműveleti elveit, és a konkrét teendőket. Egy esetben erőteljesen bírálta az Alpokon való átkelését. A magyarországi hadjárat szempontjából nagyon fontos lehetett ez a megbeszélés. Biztosan szóba került egy János főherceg elleni támadás is, a későbbi levelezésben erre utaltak. Ez volt Eugène indoka a bécsújhelyi összpontosításra. Eugène június 3-án hagyhatta el Ebersdorfot, Napóleon 3-án este írta hozzá első levelét.14 Lauriston tábornok még 3-án jelentette Napóleonnak, hogy az ellenség elővédje Sopron felé tart.15 Napóleon ebből azt a következtetést vonta le, hogy János főherceg Győr felé indul. A hadművelet kezdését Eugéne-re bízta, mivel közvetlenül ő kapta a híreket. Napóleon úgy gondolkodott, hogy az az egynapos késedelem, amíg ő engedélyezne egy támadást túlságosan sok, és a sikert kockáztatná. Ezt feltétlenül az Eugène felé megnyilvánuló bizalom jeleként kell értékelnünk. Egyelőre Napóleon csak a Sopronban történő összpontosítást javasolta, mert innen lehetőség nyílna a Győr felé vonuló János főherceg oldalba támadására, de ha az utóbbi Buda felé menne, akkor felesleges lenne Eugéne-nek jobban eltávolodni Napóleon főerejétől. Emellett Napóleon rendkívül fontosnak tartotta, hogy János főherceg ne tudjon átcsúszni a Graz mellett lévő Macdonald és Eugène csapatai között a Németországi Hadsereg hátába. Ezzel egyidejűleg Lauriston hadtestét és Montbrun tábornok dandárerejű egységét Napóleon Eugéne-nek rendelte alá. Lauriston ekkor Sopronban, Montbrun Bruck a. d. Leithában állt. Napóleon ekkor adta ki a fontos intenciót: „Igyekezzen ártani János főhercegnek!" Még mielőtt a további kombinációkat elemeznénk nagyon fontos Napóleon alapvető tévedésére rávilágítani. A császár azt hitte ugyanis, hogy Pozsony alatt a Dunán csak Győrnél és Budánál volt híd.16 Ebben alaposan tévedett. A Dunán, illetve a Duna fő ágán Győrhöz közel ugyanis nem volt híd. János főherceg dohogott emiatt, hogy Medvénél nem készültek elő átkelésre. A valóságban azon11 Napóleon-Lauriston. 1809. május 28. Corr. Nap. 51.15 267. 12 Napóleon-Eugéne. 1809. május 28. Uo. 49-51.15 266. 23 VlGNOLLE, 1901.1381-1386. 14 NI. 15 Ez a franciák által elővédnek nevezett csapat Geramb alezredes felderítésre küldött különítménye volt. 16 N18. 169
