„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Medgyesy S. Norbert: „Akkor jőhettz és örvendhettz, hogy Insurgeáltál!" A Napóleon elleni magyar nemesi felkelések indulói, énekei kéziratos gyűjteményekben (1790–1825)

Medgyesy S. Norbert: A Napóleon elleni Magyar nemesi felkelések indulói, énekei kéziratos gyűjteményekben

Császár Elemér és Gálos Magda említett kutatásai nyomán Kisfaludy Sándor költeményének vélték az alábbi verset, amelyet egy aprónyomtatvány A' Zempléni/ vármegyei lovasság ezredes kapitányának marsa önnön ezredéhez cím alatt Bodrogközi Hazafi M. József versének tart.77 78 A közkedvelt költemény valójában ismeretlen szerzőjű, de Hertelendy indulója, más forrásban Hertelendy Gábor marsa cím alatt terjedt el, mert a vasi, köznemesi származású Hertelendy Gábor (1742- 1820) ezredes ezzel buzdította a saját maga által alapított 12. Nádor Huszárezred katonáit79 az 1805. október 16-17-i ulmi ütközet előtt, sőt a versség ellenére huszárjaival sikeresen áttört a francia arcvonalon. (A csata az osztrák haderő számára vereséggel végződött, ezért hívták össze 1805. október végén a magyar inszurrekciót.) A vers legkorábbi feljegyzése Kis Faludi Sándor buzdétása cím alatt a Győri énekeskönyvből (19. sz. eleje) való.80 Bocskor Mihály 1825. évi kézirata a szigetvári hőshöz (1566) kapcsolja a költeményt Gróf Zrínyi Miklós utolsó szavai katonáihoz a Sziget váránál címmel. A mai Csíkszentmártonhoz tartozott Csekefalva szülötte és a csíksomlyói ferences főgimnázium tanulója volt Bándi Péter, akinek 1837-ben papírra vetett kézirata szintén elénk tárja ezt az énekelt buzdítást.81 Kisebb változtatásokkal többek között a Szerelemhegyi- énekeskönyvben lelhetjük fel nyomát:

Hát Fiaim! Ti Vitéz Nevetek Rab lántztzal váltjátok e fel?

Ősz fejem is ma tehát veletek Nyert Koszorúit veszsze e el?

Nem Magyar az — Tzudar az — ki kivont Karddal is esdekel, és kér pardont;

Rajta tehát velem, a' ki Vitéz!

A tsatán elöl lobogó toliamra néz,

77 Énekeskönyv. 57b-58a. 113dik Nóta.

78 A' Zemplény vármegyei lovasság.

79 Csörsz Rumen István jegyzete Bándi Péter énekeskönyve (1837) 36. tételéhez. BP énekeskönyve. 167-168. Az énekszöveg kiadását lásd a 80. oldalon.

80 Győri énekeskönyv. 9. Ezt a szövegváltozatot kiadta: GÁLOS, 1935. 73.; PERGER 2009. 9. 34. 7. ének.

81 BP énekeskönyve. 36. ének. Dallamát először Kelemen László Világi énekeskönyvé ben találjuk meg (16a).. A Bándi-féle lejegyzéshez időben legközelebbi változat Mindszenty Dániel Ezredes a maga csapatjához cím alatt 1831-ben a 88 Eredeti magyar Dal. Fortepiánóra 'S mellesleg Gitár-kísérettel elkészítve Toldalékul A' nemzeti Dalgyűjteményhez című gyűjteményébe vette fel. A Bándi-szöveg dallamát Csörsz Rumen István adta ki: BP énekeskönyve. 168. Az ének dallamáról bővebben lásd Tari Lujza „Jön a' Francz nagy lépésekkel." A Napóleon elleni nemesi felkelés zenei emlékei című dolgozatát ebben a tanulmánykötetben. Az induló dallamára Mosonyi Mihály (1815-1870) komponált triót. Hallható: LEGÁNY, 1998. A művet elemzi: Bonis, 1960. 252.

147