„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Medgyesy S. Norbert: „Akkor jőhettz és örvendhettz, hogy Insurgeáltál!" A Napóleon elleni magyar nemesi felkelések indulói, énekei kéziratos gyűjteményekben (1790–1825)

Ottben laktam Sándor Tsászár Kastéllyába,

Tudgyák meg, hogy jártas vagyok határjába,

Éjjel is el tudok menni híttzájába.

A' Kapukat Népem előtt ha bé zárják,

Fenyegető szavamra, ha ki nem tárják,

Seregemet jó életre ha nem várják,

Úgy a' Muszkák a' Frantzia tántzot járják.

Ágyúimat golyóbissal meg töltetem,

Moszkva pompás templomait lövettetem,

Haragomba kő falait le döntetem,

Győzedelmes Zászlóimat bé vitetem.

Bonaparté Szájjából hald ezt, Frantzia,

Egyszer tied volt Moszkvának Lánya, Fia,

Meg térünk még indúl a' Mars mi a' mia',

Moszkva felé nem, de Páris felé, ha ha ha!63

Az ének 13 strófából álló, Frantzia Márs címmel ellátott, erősen variált változata olvasható az Énekek gyűjteménye lapjain is.64 Ez a változat több elemében hasonlít az imént közölt magyar témájú (kezdősora: Mars, siess hazádba vissza, kis seregem...) verzióhoz.

A másik, a kéziratos és nyomtatott forrásaink szerint vitathatatlanul legnépszerűbb, 1809-ben énekelt inszurgens induló a Szittya Vitézek! A Frantz diadalma ne rettegtesse szíveteket... kezdetű ének volt, amely a legharsányabb módon buzdít a küzdelemre, majd vitézborostyánt és Hunnia brilliántos örök háláját ígéri a hűséges harcosoknak. A legjellegzetesebb inszurgens fegyverekről, a fokosról és a buzogányról is énekel — tárogatót és trombitaszót említve a történeti alkotmányt védő, felkelt nemesek táborából. Több változat és az Aurora 1823. évi kötete Helmeczy Mihály szerzeményének tartja az indulót, de ez egyáltalán nem bizonyított.65 Egy aprónyomtatvány HAZAFI MARS a' felkelő nemes lovag, 's gyalog ezredekben vitézkedő MAGYAR HAZAFIAKHOZ címmel B. H. szerzeményeként tünteti fel 1809-ből66 A Magyar versek című kézirat,67 továbbá Harcz-Szozat cím alatt a XIX. század eleji énekeskönyv ezt a szöveget variálja.68 A Győri énekesMedgyesy S. Norbert: A Napóleon elleni Magyar nemesi felkelések indulói, énekei kéziratos gyűjteményekben

63 Szerelemhegyi István-énekeskönyv. 14b-15a. 27. dal. A költeményt a Pálóczi Horváth-féle Ötödfélszáz énekek (1813) gyűjtemény nem tartalmazza. PÁLÓCZI HORVÁTH, 1953.

M Énekek gyűjteménye. Az inszurgens vonatkozású költeményeket e kéziratból kiadta: JENEI, 1942. 33- 35. A „Frantzia Márs".

65 A Zemplén vármegyei Királyhelmecen született — és innen magyarosított — Helmeczy Mihály (eredeti neve: Bierbrauer, majd Serfőző, élt 1788-1852 között) jogász, majd nyelvújító és akadémikus, a Jelenkor című folyóiratnak 1832 után 16 évig szerkesztője és a Kisfaludy Társaság egyik alapítója volt. Gróf Széchenyi Istvánnak nyelvművelő tanácsokat adott, Kazinczy Ferenccel tudós levelezést folytatott. SZINNYEI, 1896. 679-682.

66 HAZAFI MARS.

67 Magyar versek. 16a-b. „Mars 1."

68 19. századi énekeskönyv. 31 a-b.

145