„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Medgyesy S. Norbert: „Akkor jőhettz és örvendhettz, hogy Insurgeáltál!" A Napóleon elleni magyar nemesi felkelések indulói, énekei kéziratos gyűjteményekben (1790–1825)
Medgyesy S. Norbert: A Napóleon elleni Magyar nemesi felkelések indulói, énekei kéziratos gyűjteményekben visszatérésekor mondott szomorú Énekje.60 A magyar helyzetre vonatkozó változat így hangzik Szerelemhegyi kéziratában: Már siess hazádba viszsza, kis Seregem, Ez a' Magyar Clima nékem nem nem Egem, Ritkán volt talán keményebb fergetegem, Nintsen annyi Fegyveresem, mint betegem, lávát 's javát táboromnak el vesztettem, Egynéhány jó vezéremet el temettem, Eddig Nevem hangja vala hódoltató, Karom 's kardom a' Szárazon Mindenható, Magam valék országokat osztogató. Hadi Vezér Alpeseken útt mutató, De már mi fordulat esett jobb sorsomon, Szégyen erős győzhetetlen táboromon, Mi az a' mit haza tudok vinni velem, Kétszer áron nyert Koszorú gyözedelem. Mit sem tehet az Mágyarnak sem az Erő, Sem biztatás, még engemet nem ösmér O, Ha nagy hadai fenyegetem, fegyvert ragad, Ha jó barátot mutatok, bé nem fogad, Bálvány ez a' honnyi szokás azt tselekszi, Szabadságnál jobb az Arany Bula neki, Tán ez a' Magyarok erős Istene, Hogy sem Vár, sem Manifestum nints ellene. Most midőn hazámbul a' remény ki tsala, Nem tudom, mi lészek, azt súgálta vala, Hog ha nints is az Magarnak Ertz kő fala, De van néki dúlhatatlan Őr Angyala. Bár ide sem Táboroztam volna soha, Ugye tsúnya viszsza térni már mostoha, Viszsza térek újj erővel még valaha, És ha győzök, igy nevetek: hahahaha.61 A francia Grande Armée számára — Moszkva elfoglalása ellenére — katasztrofális vereséggel végződött oroszországi hadjárat (1812) hatására keletkezett az alábbi költemény. Szövegét, amely a fenti, magyar vonatkozású ének szófordu60 Jelzet megadása nélkül hivatkozik rá: PÁLÓCZI HORVÁTH, 1953. 753. A 37. ének: Mars! Siess hazádba vissza kis seregem...! jegyzetapparátusa. 61 Szerelemhegyi István-énekeskönyv. 13b. 24. ének. Az énekeskönyv későbbi tulajdonosa Szentpéteri Sámuel volt. 143
