„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Medgyesy S. Norbert: „Akkor jőhettz és örvendhettz, hogy Insurgeáltál!" A Napóleon elleni magyar nemesi felkelések indulói, énekei kéziratos gyűjteményekben (1790–1825)

Franciák Magyarországon, 1809

már az inszurrekciók korából közli e költeményt hat versszakkal, de a megénekelt történet cselekménye nem változik.15

A Nosza hív Magyarok... kezdetű egy versszakos költemény ellenben gyújtó hangú alkotás. Olvasható kisnyomtatványon16 is, mint A' Zemplény vármegyei felkelő nemes lovag ezredek marsa című ponyván 1809-ből, de már a közel 20 évvel korábban, 1790-1791-ben keletkezett református Novák Lajos-mélodiárium is felvette énekei közé. Ezek szerint a vers keletkezése nem a napóleoni háborúkhoz kötődik, de harsány hangneme miatt még az utolsó felülés alkalmával is joggal buzdítottak vele:

Nosza hív Magyarok! — nosza bajnoki Virtusaitok tüze nemesíttse Lelketeket!

Igaz ügyben forogtok az Ég haragos Karjai öszve rontya ellenségeteket:

Kardot köszörüljetek ölni tehát!

Ellenetek a' ki tsikorgatja fogát;

Európa előtt tegyetek hadi tsudát!

Fegyveretekben Hunyadi szemléltesse magát!17

Hunyadi János emlegetése a törökökkel kapcsolatos történeti emlékezet révén került az induló szövegébe. Tárgyalt korszakunkban, 1787-1791 között zajlott egy osztrák-török háború, amelynek keretében gróf Gideon Laudon tábornagy vezetésével (nevét több induló őrzi!) egyhónapos ostrom után a császári-királyi seregek 1789. október 9-én bevették Belgrádot. Hunyadi neve tehát Belgrád- Nándorfehérvár, 1456-1789 asszociáció alapján olvasható az induló szövegében.

Bonaparte Napóleon francia tábornagy (1799-től első konzul, majd 1804-től császár) seregei ellen történelmünkben Habsburg I. Ferenc császár-király elsőként 1797. április 8-án hívta hadba a magyar nemességet. Napóleon ellen második alkalommal az 1800. szeptember 4-én kelt királyi parancs után hordozták körbe Magyarországon a véres kardot. Az első inszurrekció idejéből a legismertebb költemény Menőke Budárul Bécsbe címmel, Menj el, menj, szegény magyar a kétség partjára... kezdősorral ismert, a dunántúli nemes, költő és „népdalgyűjtő", Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) verse, egyben Ó és Új mintegy Ötödfélszáz énekek. Ki magam csinálmánya, ki másé című kéziratos gyűjteményének (1813) első tétele.18 Az éneket a korabeli kéziratosok közül Kresznerics Ferenc dalgyűjteményei (1790-1809) tartalmazzák A' Magyar Insurgensekhez. 1797 címmel.19

15 Budai Zsuzsanna-énekeskönyv. 15b-16a. LVdik Nóta.

16 A' Zemplény vármegyei.

17 Novák Lajos-melodiarium. 75. Más, apró szövegváltoztatással kiadta: ERDÉLYI, 1848.135.

18 Olvasható: Pálóczi Horváth, 1953. 124-125., 500-502.; Énekes Poézis. 5-6. Pálóczi Horváth gyűjteménye 450 dalt foglal magában. Jelentőségéről összefoglalóan: PAKSA, 1999.11-30.

19 Kresznerics Ferenc dalgyűjteményei. I. köt. 72b-73b. 81. ének.

126