„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Medgyesy S. Norbert: „Akkor jőhettz és örvendhettz, hogy Insurgeáltál!" A Napóleon elleni magyar nemesi felkelések indulói, énekei kéziratos gyűjteményekben (1790–1825)

Horváth István följegyzésére hivatkozva közli, hogy ez utóbbi költeményt legelőször 1809-ben Heves és Külső-Szolnok vármegyék fölkelő nemesi gyalog seregei énekelték négy versszakkal.12 Vizsgálódásaink szerint a költemény már néhány évtizeddel korábban ismert volt, mert Herschmann István ciszterci paptanár13 1773-1790 között keletkezett kéziratos énekeskönyve négy strófás változatban már tartalmazza, de nem a törzsanyag kézírásával, hanem a Stoll Béla által is későbbinek, kb. 19. század elejinek tartott kézírással. A kéziratban az első versszak 4., a 2. strófa 3., és a 3. versszak 4. sorában a szokásos 9 szótagnál egy- gyel több szótag olvasható:

Sárga csizmás Miska sárba jár,

Panni patakon túl reá vár,

Ne várd Panni Miskot, Mert a sár miatt nem jöhet, Csizma sárba jár.

Jóllehet a sártul jöhetne,

A vizen át mégsem mehetne,

A padot el hozta volt az ár viz,

Panni, Miska semmiben nem migy.

Jól lehet az ár viz el apad,

Visza csuszot az el úszót pad,

Ne várd, Páni, Miskat a Kutyák ugatyák, fél, hogy őt meg harapják.

Sem sár, sem viz, sem eb ugatás,

Oh, hatalmas Egek, hát mi más Rágolmazó nyelv irigysége, így let rigi szerelmük vige.14

Valóban nehéz elképzelni, hogy ez a szomorú kimenetelű népdal serkentette volna a felkölt nemességet. Figyelemre méltó, hogy a költemény dallama Arany Jánosnál nem tűnik szomorúnak. A Sárga csizmás Miska... kezdetű népdal inkább egyszerűen a kor egyik legkedveltebb költeménye volt, amit az inszurgen- sek táborában is énekeltek-húztak. A Budai Zsuzsanna-énekeskönyv (19. sz. eleje)

Medgyesy S. Norbert: A Napóleon elleni Magyar nemesi felkelések indulói, énekei kéziratos gyűjteményekben

12 Az ének szövegét az Országos Széchényi Könyvtár Oct. Hung. 308. számú kéziratára hivatkozva kiadja: Thaly, 1864. 332-333.

13 Herschmann István gyűjteménye (1773-1790): a 18. század érzelmes verseit, több latin és magyar költeményt, valamint egy betlehemes játékot tartalmazó kézirat. Gyűjtője Herschmann István (Pápa, 1742. december 22,-Zirc, 1798. február 22.) ciszterci szerzetes. Három szent királyok utazása című betlehemes játékát Kilián István munkájaként kiadta: DEMETER, 1995. 175-186. 1767-ben állította össze Székesfehérvárott, Győrött egy évvel később mutatták be. KILIÁN, 2000. 872.

14 Herschmann lstván-énekeskönyv. 155. 32. ének.

125