Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)
Hardegg, a hadvezér
vashatjuk, hogy a haditanácskozáson egy Esztergom elleni támadásról határoztak.74 A következő napon küldőt másik levél szerint vita alakult ki arról, hogy Fehérvárt vagy Esztergomot ostromolják-e meg. A jelentés készítője úgy tudta, hogy utóbbi mellett döntöttek, sőt október 23-án meg is kezdődött a várvívás.75 Ezzel szemben a szemtanú Istvánffy azt írja, hogy „az mieink Komárom várában tanácsot tartván, melyben mind hadnagyok76 s kapitányok77 benn valának, mihez kellene kezdeni, s oly nagy sok hadak, kik az szolgálatot buzgósággal kévánni s hadakozást kérni láttatik vala, hivalkodásba s tunyaságba az időt hiában ne múlatná, sokáig azon tanácskozának. Némelyek Esztergomot, vagy bizonyára Székesfejírvárat, ha Szinán elmenne, azmint hirdetik vala, javallják vala megszállani, egy része azokat az várasokat igen erőseknek lenni, s nagy sok néptől őriztetni s azokra nem kellene menni, melyek tanácsokat falba ronthatnák, azt mondja vala. Hanem Beszperényt s Palotát, erőtlenb helyeket kellene megpróbálni, mint amelyek az mieinknek gondviseletlenségek és gyalázatos megrémülések miatt újonnan elvesztettének volna, újabb alkolmatossággal ismég visszavétetnének. És ez az értelem az többit meggyőzé, noha Hardegg mind akkor, s mind azután, hogy Fejírvárra nem szinte mind az egész had erejével, hanem csak valami erősképpen való ostromlással megpróbáltatnék, nagy szóval való verekedéssel azt vitatná.”78 Hardegg 1593. év végén készített jelentésében azt olvashatjuk, hogy a keresztény had elindulását Komáromból október 29-ére tűzték ki, a hadjárat célja pedig Székesfehérvár megtámadása volt. Az indulást megelőző napon azonban megváltoztatták a haditervet és Veszprém ostromát határozták el. Az október 29-ről 30-ára virradó éjjelen a táborban összehívott haditanácskozáson újabb változás történt. Ekkor Zrínyi kivételével már mindenki egy Fehérvár elleni támadást támogatott, mondván, az említett város közelebb van, mint Veszprém. Emellett a kevés ágyú és a nem megfelelő mennyiségű hadianyag miatt szabályszerű ostromra nem is gondolhatnának, de legalább az egykori koronázóváros megtámadásával az ellenséget ütközetre kényszeríthetnék.79 Istvánffy a haditanács rövid leírásának végén nem felejti el kihangsúlyozni, hogy a Fehérvár elleni támadás „Hardeggnek felette nagy kedve szerént esék”.80 Vagyis a győri Obrist, ha nehezen is, de érvényesítette akaratát, ami viszont nem jelenti azt, hogy Praun vagy a magyar főurak feltétel nélkül elfogadták volna primátusát. A győri Obrist— előzetes elképzelésének megfelelően - hadainak csak egy részét vetette be Fehérvár megrohanásánál. Az Ingovány és a Beslia nevű külső városok elleni támadások vezetésére saját parancsnokait jelölte ki, Huszár Péter pápai Oberhauptmanm81 és Vajda Kristóf győri gyalogos hadnagyot, valamint Hermann Georg győri Hauptmannx:.82 Ennek ellenére, amikor Huszár segítséget kért, hogy a külső város elfoglalása után tovább nyomulhasson, a kialakult helyzetet megtárgyalta Nádasdival, Zrínyivel és Pálffyval, akinek tanácsát megfogadva, elküldte a kívánt erősítést a pápai Oberhauptmann részére. Keegan a hadvezér ötödik imperatívuszaként a személyes példaadást határozta meg. 74 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8966. föl.: 169r-170r 75 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8966. föl.: 165r-v 76 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. 77 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. 78 Istvánffy 2009. 131-132. 79 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 125. Konv. A. föl.: 99r-109v; Istvánffy 2009. 132. 80 Istvánffy 2009. 132. 81 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. 82 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. 12
