Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)
Fuggerzeitungen
Székesfehérvárra vonulnak. Ezután a mostani hónap első napján, a következő hétfőn,36 az [egyik] székesfehérvári külsővárost csakhamar Huszár Péter a magyar gyalogsággal megtámadta, elfoglalta és kirabolta. Ezt követően, még ugyanazon a napon a német gyalogokat a másik külső városhoz vezették, [amit] ők ugyanúgy megrohamoztak. De ez [a külső város] valamivel jobban megerősített volt, mint az első, [így] a támadókat elűzték onnan. Azután a mieink magát a várost akarták megtámadni, [de] akkora hiány volt élelemben és munícióban, hogy úgy határoztak, újra elvonulnak. Ez el is kezdődött akként, hogy a málha és Praun Feldmarschall is már egy mérföldnyire előrébb volt. Ekkor pedig a mieinkhez hírek és kémjelentések érkeztek, hogy a budai pasa37 tizenkét béggel és 15000 fővel készenlétben, egészen közel található. Erre Graf von Hardegg, mint generálisa ennek a hadjáratnak, Zrínyi gróffal, Nádasdival, Pálffyval, Maraxival és más parancsnoklókkal {Haupt) együtt elhatározta, hogy az ellenség ellen vonulnak és velük összecsapnak. A hónap 3. napján egy komiszul szűk úton és bozótoson át annyira előretörtek, hogy a pasát az övéivel egy nyílt, sík mezőn csatarendben találták, és ezeket lovasságukkal (mert a gyalogság oly sietve nem követhette [őket] és jöhetett utánuk) Isten nevében megtámadták. A török lovasságot hamarosan visszaűzték, és így az ellenséget a Mindenható segedelmével vitézül megverték. A töröknek hozzávetőlegesen hétezer [embere], jórészt janicsárja — akiket a lovasság magára hagyott — maradt a csatatéren. A mieinknek [közül] azonban harmincnál több nem halt meg. A győzelmet követően a mieink újra visszamentek, és nem messze Székesfehérvártól egy tónál letáboroztak. Azt tervezték, hogy még egyszer megpróbálják [megostromolni] a várost. Erre a törökök, akik odabent voltak, a másik, még megmaradt külső várost maguk gyújtották fel és égették el. Ezt követően Zrínyi gróf és Nádasdi is a vitéz von Hardegg Obristhoz jöttek és közölték vele, hogy a törökök Székesfehérvárból hozzájuk küldöttek, és közölték velük, hogy tárgyalni kívánnak a mieinkkel. Szándékukban állna a várost átadni, ha engednénk őket elvonulni. Ezt a mieink elfogadhatónak gondolták. Berka azonban ezt nem várta meg, hanem éjjel lóra ült, és a hírt sietve ide hozta. Emellett jelezte, hogy reméli, holnap von Hardegg gróftól további részletes írás fut be. Egyébként Berka jelentette még azt is, hogy a mieink a csatában, illetve a győzelemnek köszönhetően szereztek harminckét darab ágyút, amelyeket a törökök a csatarendjük két oldalán egyenlően elosztottak, ötszáz szekeret élelemmel, sok ökörrel, birkával, sátrakkal és egyebekkel is. Az élelmet pedig a mieink — mivel ebben néhány napja és még vonulásuk alatt is nagy hiányt szenvedtek — hamarosan felélték. Graf von Hardegg megsebesült, egyik combjára rávágtak. Bátran harcolt, Nádasdi úrhoz és Zrínyi grófhoz hasonlóan. A gyalogságunk mind számában, mind felszerelésében egészen gyenge. A vármegyék által kiállított magyarok már korábban elszöktek, így háromszáznál több nem maradt itt. Tehát a hadunk sem különösebben nagyobb létszámában, mint amennyien a lovasok vannak. Ügy vélik, hogy az ellenséggel megütközők nem voltak többen nyolcezernél. ÖNB_Fuggerzeitung_Cod. 8966. fok: 134r-135v 36 1593. november 1. 37 Mehmedpasazáde Haszán. 93
