Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)
Bécsi levéltári források
És mivel az alattvalóinkat a kapitányok, a prefektusok és a zsoldosok gyakran terhelték fuvaroztatással (mind másfelé, mind egészen Kassáig) és másfajta munkákkal, ezért kifejezetten kötelezni akarjuk rá az adminisztrátort, hogy ne csak ő ne terhelje az alattvalóinkat ilyesféle fuvaroztatással és egyéb, külön az ő részére végzett munkákkal, hanem a többiekkel szemben is védje meg őket. Óvakodjon attól az adminisztrátor, hogy a neki szolgáló tiszteket [officiales servitores] a mezővárosokban és a falvakban tartsa, és a szolgálói révén költségekkel terhelje a bírákat és más helyi népeket, ugyanis a szerencsétlen népet nagyon elnyomják az ilyen tisztek. Ott vannak neki minden településen a tisztek helyett a bírák, a szabadosok és a vajdák, akiknek a segítségét a megbízatások során felhasználhatja. Úgyhogy ha azt veszi észre, hogy valaki közülük hűtlenül cselekedett, akkor ellene, ha - a jog szerint megtartandókat megtartva - bíróságilag elítélték, a vétkének megfelelően eljárhat. Azt is meg kívánjuk tiltani az adminisztrátornak, hogy a jövedelmek begyűjtéséhez igénybe vegye a zsoldosoknak, vagy azoknak a katonai szolgálatot teljesítő embereknek a segítségét, akik ott élnek. Ehelyett nevezzen ki külön embereket az ilyen feladatokra, és azokra is, amelyeket a bírákkal, a szabadosokkal és vajdákkal nem tud elvégeztetni. Ezeket az embereket (amint az számára az adminisztrátori tisztség nevében határoztatott) a saját pénzéből kell ellátnia. A beszolgáltatott rendes ajándékokat [az adminisztrátor] szedje be a mi részünkre; és köteles róluk pontos és világos számadást készíteni, amit aztán a megfelelő időben be kell nyújtania. A rendkívüli ajándékokat pedig, amelyeket a parasztok akkor ajánlanak fel, amikor az ügyeik intézése során találkoznak az adminisztrátorral, átengedjük neki saját felhasználásra. Mivel pedig Szatmár vára békés területen fekszik és bővelkedik jövedelmekben, és itt könnyebben adódik mód a gabona felhalmozására, mint máshol, ezért ebben a tekintetben a számunkra és a Kamara számára fenn akarjuk tartani a jogot, hogy az adott évi termésnek megfelelően ne csak a többi véghelyet, különösen a szomszédosakat segíthessük meg innen szabadon, hanem az összes szatmári jövedelmet úgy oszthassuk szét és használhassuk fel, ahogy nekünk tetszik. Egyébként, a határok és az alattvalók védelmére vonatkozóan: az adminisztrátor ne engedje meg, hogy a határainkat, amelyeknek békés használata és uradalmi jogai a várat illetik, bárki megpróbálja tönkretenni vagy eltörölni, sőt, inkább azokat is, amelyek tönkrementek és feledésbe merültek, igyekezzen - amennyire jogszerűen lehet, de nem erőszakkal — visszaállítani, és ne hagyja, hogy bármelyik alattvaló a jogrenden túllépve erőszakkal megsértse azokat. Erre a dologra és más ügyekre, amelyeket a vármegyei bírói székeken kell intézni és lefolytatni, [az adminisztrátornak] mindig legyen alkalmas ügyvédje, akinek a Kamara előírása szerint folyósít fizetést. Vigyázzon továbbá, hogy ne érjen bennünket semmilyen kár a hanyagsága miatt, mert azt rá fogjuk terhelni. Ha pedig valami súlyosabb baleset történik, hogysem az adminisztrátor egyedül orvosolni tudná, akkor folyamodjon hozzánk vagy a Szepesi Kamarához. Van néhány szántóföld és rét, amelyek Szatmár és Németi mezővárosokhoz tartoznak, és különféle zsoldosaink birtokolják őket. Ezeket illetően az adminisztrátor tartson vizsgálatot és adja vissza őket a városiaknak, hogy a jobbágyok száma gyarapodhasson és nekünk nagyobb hasznunk származhasson belőlük; vagy ha szükséges, vegye őket a mi használatunkba. 57
