Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)
Hardegg, a hadvezér
a Krekwitz által küldött levelet.136 A Habsburg udvar természetesen igyekezett megtenni mindent az orátor sorsának jobbrafordulásáért. Maga II. Rudolf szeptember 5-én írásban nyomatékosan felemelte szavát a képviselőjét ért jogtalanságok miatt.137 Az Udvari Haditanács november 18-án Pálffy Miklóstól kért tájékoztatást arról, mire jutott a Szinánpasazáde Mehmed ruméliai beglerbéggel folytatott tárgyalásain az orátor ügyében.138 Két nappal később pedig Christoph von Teuffenbach felső-magyarországi főkapitány139 kapott utasítást arra, hogy küldjön vigasztaló levelet Krekwitznek és biztosítsa élelmezésének költségeit.140 Hardegg 1594 januárjában azt kapta feladatul, hogy tudakozódjon a Budán lévő Szinánpasazáde Mehmed ruméliai beglerbégnél a Veszprém ostrománál eltűnt és halottnak hitt Speciacasa és Hofkirchen sorsáról. Kérte a pasát, hogy a két fogoly - amennyiben még élnek — saját kezűleg írjon neki levelet. A nagyvezír fia február 15-i dátummal válaszolt, mellékelve a kért írásokat. Speciacasa és Hofkirchen ebben beszámoltak arról, hogy bár hetekig a halál torkában voltak, szerencsével életben maradtak és egészségesek.141 Ellátásukra azonban nem túl sok pénzt, napi öt akcsét szánnak. Kérték Hardegget, hogy rokonaikat is tájékoztassa állapotukról. Emellett a foglyok értesítették a győri Obristot, hogy a Belgrádban velük együtt raboskodó orátor már 1593. december 2-án meghalt,142 erre a ruméliai beglerbég is kitért a levelében, kiemelve azt, hogy Isztambulban szívélyes kapcsolatot ápolt Krekwitz-cel és az első letartóztatását követően része volt kiszabadításában. Telli Haszán halálát követően azonban a szultán akaratából újra börtönbe került, majd nem sokkal később meg is halt.143 Forrásaink alapján feltételezhetjük, hogy Szinán nagyvezír fegyverszüneti vagy békeajánlatot tett Veszprém és Palota elfoglalását követően a Habsburg Birodalomnak. Cesare Speciano, VIII. Kelemen pápa prágai nunciusa (1592-1605) 1593. október 26-án kelt levelében a következőket írta erről Cinzio Aldobrandini bíboros-államtitkárnak: „Két nappal ezelőtt144 beszéltem egy hatalmas és nagy tekintélyű személlyel, akinek azt mondtam, hogy igen körültekintően kell eljárni a pasával145 a békét vagy a fegyverszünetet illetően. Komolyan meg kell fontolni annak elfogadását, mert amennyire megtanultam amióta itt vagyok, a török gyakran e cselhez folyamodik: nyílt háborúban harcol, és lévén, hogy minden évben van egy hatalmas ajándéka, vagy hogy pontosan nevezzük meg, adója - ahogyan a törökök hívják de ezzel egyidőben folyamatosan hol az egyik helyet, hol a másikat foglalja el. Ez az úr azt válaszolta nekem, hogy engem megtévesztettek, mert semmilyen körülmények között nem akar sem békét, sem fegyverszünetet, mivel eldöntötte, hogy Magyarország urává válik, és úgy, ahogyan Havasalföld és Erdély urává vált, megszerzi Csehországot is”.146 A 136 Ez esetben az sem kizárható, hogy a két említett levél egy és ugyanaz. ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd.191. fok: 313v No. 153. 137 Tóth 2000. 82. 138 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 191. fok: 75r No. 144. 139 Pálffy 1997a. 273. 140 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 191. fok: 104v No. 125. 141 Epistulae et acta Caesaris Speciani 2016. 996. 142 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8967. fok: 904r-v 143 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8967. fok: 904r-v 144 1593. október 24. 145 Szinán nagyvezír. 146 Epistulae et acta Caesaris Speciani 2016. 1025—1026. 20
