Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)

Hardegg, a hadvezér

béke 1590. évi meghosszabbítása után a tisztességes ajándék {Verehrung, munus honoraria) Isztambulba küldésével Prága késlekedett, és a két fél között emiatt támadt vita háborús hangulatot teremtett. Szinán nagyvezír 1593. február 7-én II. Rudolf császárhoz és magyar királyhoz intézett ultimátumnak nevezhető levelében követelte az elmaradt két évi ajándék beküldését, és a korábban, egyes feltevések szerint 1588-ban, a szikszói ütközetben125 fog­ságba esett két bég szabadon bocsátását. A prágai udvar mindezek teljesítését Haszán pasa szerzeményeinek (Bihac, Petrinja) visszaadásához kötötte, amit a Porta nem volt hajlandó teljesíteni.126 A diplomácia huzavona miatt 1593 májusának elejére úgy tűnt, hogy Isztam­bulban a háború pártolói kerültek többségbe, ám néhány héttel később — 1593. június 20- án - Szinán nagyvezír látszólag megenyhült. Feloldották a Habsburg orátor, Friedrich von Krekwitz házának szigorú őrzését, és a fogságba vetett Matthias dragomám127 is szabadon engedték.128 Mindez leginkább annak volt köszönhető, hogy Krekwitz ígéretet tett a kétévi adó megérkezésére, valamint arra is, hogy a nagyvezír megkapja a már 1591 óta vágyott 6000 tallért.129 Az orátor nem tudta, de az idő ellene dolgozott. A monyorókeréki Erdődy Tamás hor­­vát-szlavón bán,130 Andreas Freiherr von Auersperg károlyvárosi Obrist131 és Ruprecht von Eggenberg132 133 által vezetett keresztény hadak 1593- június 22-én megütköztek a Sziszeket ostromló boszniai beglerbég seregével Ottaneknél a Száva és Odra folyók közti területen. Az ütközet az oszmán csapatok vereségével végződött, és itt lelte halálát Telli Haszán, va­lamint a szultán testvérének fia, Mehmed hercegovinai bég is. A vereség híre július 3-án érkezett meg Isztambulba. A másnap összehívott szultáni tanács hadat üzent a császárnak, III. Murád kinevezte szerdánk Szinán nagyvezírt, és megbízta a hadjárat megindításával és vezetésével.134 A hadiállapot beálltával Krekwitzet ismét házi őrizetbe vetették, és a kö­­vetségi szállást bezárták. Július 23-án a bűnbaknak kikiáltott követet Szinán nagyvezír a táborába vitette, és bilincsbe verve magával hurcoltatta a hadjáratra. Az Udvari Haditanács 1593. október 8-án az uralkodóhoz küldött levelében egy, Krekwitz által Belgrádból írt üzenetet is mellékelt.135 Az isztambuli Habsburg orátor a későbbiekben is igyekezett felvenni a kapcsolatot a prágai udvarral. Tudjuk, hogy a hadi­tanács tagjai november 23-án azzal a kéréssel fordultak II. Rudolfhoz, hogy adja át nekik A Porta tisztségviselői ugyan 1593-ban újra ígéretet tettek egy 300 gályából álló flotta felszerelésére, de a komoly politikai megfigyelők számára nyilvánvalóvá vált, hogy ez csak a szövetségesek megnyugtatására szolgáló üres frázis. Ekkor ugyanis Isztambul figyelme már nyugati végvidéke, a magyarországi hadszíntér felé fordult. A háború külpolitikai aspektusaira összefoglalóan lásd: Tóth 2000. 41—59, 83. 125 A Rákóczi Zsigmond egri Obrist vezette végvidéki hadak 1588. október 8-án Szikszó mellett súlyos vereséget mértek Kara Ali székesfehérvári bég seregére, amely a város megbüntetésére jött Szinán budai beglerbég megbízásából. Hangay 1987. 64-76.; Tóth 2000. 74-75. 126 Tóth 2000. 66-77. 127 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. 128 Tóth 2000. 69-71. 129 Seideln 1711. 24.; Tóth 2000. 70. 130 Pálffy 1997a. 275.; Varga 2012. 45-62. passim.; Varga 2014. 243., 251. 131 Pálffy 1997a. 282. 132 Zwiedeneck-Südenhorst 1878.; Pálffy 1997b. 50. 133 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. ,34 Tóth 2000. 78-82.; Fodor 2001. 399-404. 135 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 191. fok: 306v No. 47. 19

Next

/
Thumbnails
Contents