Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)
Török történetírók Részlet Ibrahim Pecsevi Tarikhjából
nyíllövésnyi távolból mintha üdvözlésre sorakoztak volna, üdvözlés gyanánt mögöttük az ágyúkat elsütötték. Haszán pasa és a többi emirek12 kiáltoztak: „Hejh! mi történt veletek, álljatok meg!” De azok se meg nem álltak, se nem hallottak. Egyik hadosztályuk Székesfejérvár felé, a másik a síkságon az alsó vidék felé, a harmadik pedig Haszán pasával a budai út felé futott. Haszán pasa oly sokáig megmaradt a csatatéren, hogy kívüle más már nem is volt. Hóna alatt egy puskagolyó érintette, de testében nem sok kárt tett, azonban köpönyegje fölött a töltényekhez szükséges papír tüzet fogott s mivel futás közben nem lehetett eloltani, azért azt az oldalát jól megégette. Ez alkalommal kedvelt és igen kedves kháznedárja,13 néhány apródja, sziláhdárja14 és egész gyalogsága a csatatéren maradt. A hitetlenek azok megölésével foglalkoztak s a hadsereg kocsijainak, poggyászának zsákmányul ejtésével törődtek, azért a lovasok üldözésére nem is gondoltak. Általában oly szerencsétlen esemény volt ez, hogy a végeken ilyen sehol nem fordult elő. Hat-hétezer gyalogos veszett ott a csatatéren. A hitetlenek Esztergomot és Hatvant ostromolták, Nógrád váránál győzedelmeskedtek.15 Az 1002. évi tavasz,16 a jövés-menés időszaka elérkezett. Az iszlám sereg még nem mozdult ki helyéből, a hitetlenek pedig már a napéjegyenlőség előtt két hitvány táborukat elrendezték s egyiket Esztergom, a másikat pedig Hatvan elfoglalására küldötték. A Hatvan vára ellen menő hitetlenek előbb Nógrád várának estek neki s nagy ágyúkat állítván fel, vívni kezdették. Szinán pasa fia, a rumiliai beglerbég17 a székesfejérvári ütközet után jött, azonban az emirek közül csak három-négy mir-liva18 volt mellette, Haszán pasa és a budai katonaság pedig a székesfejérvári ütközet sebesültje lévén, nem jöhettek segítségére, ők tehát a várat szerződésre feladták. Bégje Karaferiálü Mohammed19 bég volt. O a végeken a régi vitézek közül való, századának tudós és jeles embere volt. A várbeli gazdagok és szegények, ifjak, öregek, s az asszony-népek ezernyi siránkozás és jajgatás között Budára jöttek. Haszán pasa az említettet elfogatta és felakasztatta. Látszólag az volt a bűne, hogy a várat feladta, tulajdonképp azonban, mivel Székesfejérvárnál ő törekedett rajta legjobban, hogy az ellenség tábora ellen menjenek, azért most ily módon állt boszút rajta. Azután Hatvant vették ostrom alá. Parancsnoka Szári Ali pasa20 fia Arszlán bég volt, ki bár nagyon mulatós ember volt, de kardját vitézül forgatta. Mind Esztergomot, mind Hatvant hetven napnál tovább vívták s naponként ötszáz, talán ezerötszáz ágyúlövést is tettek ellenük s míg csak az iszlám sereg főszerdárja21 meg nem érkezett, a hitetlenek egyik alól sem vonultak el. Mikor azonban a nagyvezír22 közeledett, azonnal eltávoztak és Komárom szigetén23 egyesültek. 12 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. 13 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. 14 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. Hegyi 2007. 360. 15 Karácson 1916. 101-103. 16 1594 tavasza. 17 Szinánpasazáde Mehmed. 18 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. Hegyi 2007. 365., 368. 15 Karaferi Mehmed. 20 Szári Ali életéről lásd: Karácson 1916. 82—83. 21 Szinán nagyvezír. 22 Szinán nagyvezír. 23 Csallóköz. 153
