Kiss Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból II. kötet. (Győr, 2022)

A GYŐRI ÉS KOMÁROMI HAD KÖTÉLVERŐINEK CÉHPRIVILÉGIUMA

A német-római császárnak, magyar és cseh királyi felségének tényleges titkos tanácsosa, Feldmarschalt)*.,31 egy gyalogos regimentjének32 Ormija33 és a győri, valamint a hozzá tartozó végvidék kormányzója. En, Siegbert Graf von Heister, a Szent Német-római Birodalom grófja, Kirchschlag bárója közhírré teszem és mindenkinek tudtára adom, hogy a győri és komáromi német kötélverők dicsőséges céhének [a tagjai, úgy] mint Mathias Lechner, mostani győri céhmester, Elias Redl; a komáromi Georg Liboth, Hannß Thurner, Mat­hias Feded, Hannß Streicher mesterek előttem engedelmesen megjelentek és alázatosan kérték, hogy az elődjeim, név szerint Wolfgang, Mansfeld grófja, néhai kormányzó által az 1637. évben kiállított és a császári felsége által legkegyesebben megerősített 24 cikkelyből álló artikuluslevelet [kiegészítsem], amelyben a mesterré válás és hogy mit kell a Stockmeisttrnek34 tennie és felügyelnie, egyébként az egész rendtartás által homályosan megfogalmazott. Ezeket a többi itteni céhben és testvériségben korábban látták és megírták. Ezek miatt itt a mai napig nagy viszá­lyok dúltak. Ennek leállítására és a közjó támogatására az eszerint megfogalmazott, világos és kiegészített pontokat, mint ezen különböző előírásokban és cikkelyekben a további fogalmakkal nem csupán teljesen kegyeskednék meg­tartani, elismerni és hitelesíteni, hanem ezen kérelmeket is ebben [a formában] megóvni és alkalmazni, ahogyan a mesterség rendjének minden plusz cikkelyét is hozzácsatolva egyben megerősíteni. Ugyanezek a cikkelyek az alábbi sorrendben következnek. Első. Ha egy győri vagy egy komáromi legény mesterré kíván válni, az becsületesen vándoroljon és katolikus vallású legyen. Bejelentkezésért három krajcárt fizessen le a ládába. Rendes tanuló- és nemzetséglevelet mutasson fel. Amennyiben ezeket hitelesnek ismerik el, akkor egy negyedévig [ingyen] dolgozzon vagy tizenkét forintot fi­­zessen[, hogy hozzákezdhessen a vizsgadarabhoz]. Második. Ha a tiszteletreméltó céhnek tetszésére volna az előbb említett módon ezt a legényt felvenni, és ugyanő mindezeknek eleget tesz, akkor a császár által adományozott szabadságból egy munkadarabot neki adjanak át, és egy hadi eszközhöz szükséges, negyven öl hosszú és negyven font súlyú kötelet készítsen úgy, hogy egy fonttal sem lehet könnyebb vagy nehezebb, [és] egy fél öllel sem lehet hosszabb, sem rövidebb. Másodikként egy tizenkét öl hosszú és húsz font súlyú kocsikötelet verjen úgy, hogy se könnyebb, se nehezebb ne legyen. Harmadikként egy hatvan öl hosszú és húsz font súlyú fonalat sodorjon meg úgy, hogy fél öllel se hosszabb, se rövidebb, fél fonttal se könnyebb, se nehezebb ne legyen. Harmadik. A győri és komáromi mesterek özvegyei, fiai és leányai minden előzőleg részletezett rendszabálytól mentesnek legyenek. A céh vidéken élő mesterei pedig az előírtakból csak egy kocsikötelet csináljanak úgy, hogy a kötél olyan legyen, ahogyan fent említettük. Az erre vonatkozó költségeknek összesen a felét kötelesek leróni. Emellett azt is vegyék figyelembe, hogy minden egyes mester maradjon ott, ahol letelepedett. Ne keressen másfelé lakást. [Ha] mégis újat választana, akkor csináljon egy új darabot, és - hasonló módon, mint amikor valaki a céhbe veteti fel magát — fizessen be az elköltözéséért tizenkét forintot. Negyedik. Amikor a legény elkezdi a mesterremeket csinálni, úgy kérje a céhet: a mestereknek terjesszék elő, hogy az alkalmas kendert vizsgálják meg és mérjék le. Ez alkalommal a mestereknek ad­jon tisztességes ebédet. Majd a kötél vagy a mesterremek elkészítése közben többször kérje a céhet a megtekintésre, amelynél maga is legyen jelen. Miután minden elkészült, akkor a mesterremek megtekintése a céh és a nyitott láda előtt történjen meg, hogy a „látóemberek” megítéljék azt. Minden „látóembernek” egy rajnai [forintot]35 fizessen és a mestereknek egy tisztességet ebédet adjon. Ötödik. Mielőtt a legényt mesterré nyilvánítanák, a mesterré váláshoz meg kell fogadnia, hogy a ládába egy éven és egy napon belül harminckét forintot befizet. Emellett egy éven belül tetszés szerinti időben egy tisztességes mesterebédet adjon. Hatodik. Mivel a mindennapos tapasztalat alapján a céh szabályzata 7. cikkelyének értelmében csak 4 Groschen36 díjat kellett befizetni, a legények a legcsekélyebb dolo­gért is a céhmestert háborgatták, hogy céhgyűlést tartson; ezért aztán, amint az máshol szokásban van, a panaszos fizessen előre vasár- és ünnepnapokon 24, míg hétközben 48 krajcárt. Hetedik. Ha egy legény mester akar lenni, úgy azelőtt három évig vándoroljon. Ha még [ezután is] mester akar lenni, a komáromi mestereket saját költségén hozassa ide. Egyébként senkinek se álljon hatalmában, bárki is legyen az, hogy rajtunk kívül a győri és a komáromi kormányzóságban mestert iktasson be. Nyolcadik. Évente egy gyászmisét és egy szentmise áldozatot mutassanak be az itteni székesegyházban. Aki pedig nyomós ok nélkül ezen nem jelenne meg, azt a mestert kettő, a legényt pe­dig egy font viaszra büntessék meg. Kilencedik. Mivel a kender és a mintadarab a legszükségesebb a mesterséghez, ezért egy idegen számára se engedélyezzék meghatározott ideig a piactartási időkben az elővásárlást. Még kevésbé senki se merészeljen göndör szőrszálakkal kereskedni, se ilyet ne csinálhasson; kivéve, ha személyét elfogadta a céh és bejegyzett [tag], mint ilyenkor [szokás]. Tizedik. A tiszteletre méltó céhnek kötelessége, hogy Űrnapja oktáváján, 55

Next

/
Thumbnails
Contents