Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1838-1840. 1. kötet. (Győr, 2014)
A naplók szövege
17- kén. Ittlétünkkor a szerencse különösen kedvez; íme Öle Bulit261 ezen első violonistát,262 ezen Paganinit263 s Vieuxtemps-t264 felülhaladó első művészt idehozza! O ma a Josepshstadtban versenyt ada! Délelőtt boltokban, s Aschernál, hol én ismét szerencsésen három pengőforintot elköltöttem. Délután John Mortonnál, hol ismét egy felséges szépségű karkötőt vettem s este ezen műélményben voltunk. Két kis darab játszatott: Der schelmische Fraier, Kotzebuetól, s Die Helden Larsanotól. Meglehetősen játszattak. Ezek között játszá Öle Bull: egyik Concertoját: Allegro maestoso, Adaggio cantabile, Rondo pastorale, végezetül: Norwegers heimweh. Ezt leírni nem lehet, csak hallani! Játéka bizarr, az igaz, de hogy lehet mondani, hogy érzés nélküli, azt meg nem foghatom, mert én ily érzéssel még csak nem is hallottam játszani. Én eddig Vieuxtemps-t nevezém az érzés nagymesterének,26^ de csak ma láttam mi az: érzéssel játszani! O sírt, zokogott, Unger tremulandoja nem vérzavaróbb, mint Öle Bulié! S erre ezen fúgát, terzpassage-okat, szörnyű nehézségeket! S aztán ezen játék négy húron, egyik trilla, másikon thema s kettőn az egésznek kísérete! S aztán e szörnyű magas hangok; ezeket kifacsarja bármilyen erővel s mily tiszták s csengők ezek! Mondhatom, boldognak érzem magam, hogy hallhatám. Végezetül a számtalan taps s kihívás után előrelépett, egy fúgát játszott négy húron s Isten tartsa királyunkat,266 a csak legnagyobb müvészség által játszható legmagasabb csengő hangokon adá elő, de bizarr modora szerint, a népdalt felében félben szakítá s eltávozott. Midőn először jelent meg, oly sűrű tapssal fogadtaték, mely legalább fertály óráig tarta. Ma Torquato volt. Midőn hazajövünk, nem sokára olaszaink is jelenének meg. 18- kán. Délelőtt Sephine-nél, délben Badiali Roppával sűrűn mellénk ült egy más asztalkához. Midőn éppen senki sem vala a teremben, anyám kérdé Badialit, minő opera lesz holnap. O dicsőült arccal feleié, hogy nem tudja; csak annyit, hogy ő nem énekel. Anyám sajnálkozását mondá, hogy ő ma nem énekel, de ő igen dicséré a mai operát s elosztást. Ezután nevettünk a felett, hogy nem tudja magát kifejezni s a garzonok nem tudnak semmi nyelvet. Én szerettem volna neki sok szépet mondani 261 Bull, Öle Bomemann (1810-1880), norvég hegedűművész. 262 Hegedűst (olasz). 263 Paganini, Niccolo (1782-1840), itáliai hegedűművész. 264 Vieuxtemps, Henri (1800-1881), belga hegedűművész. 265 Etelka hallotta Vieuxtemps-ot játszani annak pesti vendégszereplése alkalmából. 266 A Gott erhalte ..., a régi császári himnusz. 60
