Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1838-1840. 1. kötet. (Győr, 2014)
A naplók szövege
idén sokat lenni? Egy derült sejtés ez, melynek borús keblemben örömest hagytam helyet. Délután Skolimowszky volt itt, azután mi Saarékhoz mentünk, de ők nem voltak honn. Innen Pejechevichnéhez, hói Marival biliárdoztam. Innen Sibrikékhoz, innen a színházba: Ich bleibe ledig, minek alávaló, durva előadásán nem tudtam eléggé bosszankodni. S így letűnt ezen reám nézve oly fontos nap! 2- kán. Délután Skolimowszky volt itt. Este anyám játszott, én Marival Corona Saluzzoba mentem, melyet Rostockné sok szorgalommal adott. 3- kán. Anyám köhög, Marim is rosszul van. Délután Skolimowszky volt itt, ki este játékra is maradt. Én hát egyedül mentem a hangversenybe, melyben szegény Erba-Odeschalchiné fiascot569 csinált rekedtsége végett s efelett keserű könnyeket hullatott, melyben a hangászkar alávaló karcolása a kifütyülést érdemié, de melyben Seib570 gordonkáján enchantirozott. Saignant ma igen előzőleg571 felkeresett. Mellettem a lépcsőkön ült Fischer és báró Hügel, kik váltva beszélgetőnek velem. Ezenkívül egy oldalpillantásra sem méltatám őket, hogy ne jusson ismét eszükbe; kacérkodom velük. Atellenben Bezerédj Etelka ült; ezen kedves lény, mely felé annyira vonzódva érzem magam. Mondám neki, hogy hallom, Tóni oly elragadólag énekel, s hogy annyira szeretném hallani. Ő mondá, hogy ezen kívánságom nemsokára menend teljesülésbe, mert ő ezen farsang lefolyta alatt Pestről, hol most van, Pozsonyba, s onnan Sopronon át Kőszegre ránduland, barátait mind meglátogató. Én minden erőmet arra használám, hogy magam el ne áruljam — tehát kívánságaim ily hamar mennének teljesülésbe? Nem merek hinni ezen boldogító gondolatnak! Ő itt! O, mélyen érzem, ő számomra alkotott, de talán csak azért, hogy őt csak lássam, bámuljam, érezzem, hogy csak ily férfiú boldogíthat, s hogy őt nem bírhatván, annál mélyebben érezzem ezen veszteséget! Nagy Isten! Mi lesz még belőlem! Én félőrült vagyok! Tónin kívül csak Vojna boldogíthat, de ez rég nem ily magas mértékben, mert forrón szeretett hazámat kellene odahagynom, édes anyai nyelvemet, melyen oly gyermekileg csüngök, nélkülöznöm. Rang persze rang, de az nem boldogít. De Tóni választása éppen reám essen? Ezen kitűnő jeles ember számomra legyen ezen világon? Én érdemes vagyok reá, érzem, nem kellett volna ily 569 hibát (latin) 570 Seib András, bécsi csellista. 571 Ti. előzékenyen. 111
