Hegedüs Zoltán - Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1651-1675 (Győr, 2009)
Dokumentumok
ezért elutasítva mindkét bemutatott levelet, mint amik a jelen pert egyáltalán nem érintik, kéri tanúsítványát elfogadni és végső ítéletet [kér]. Az alperes részéről [képviselője] tiltakozik a felperes nem ide tartozó követelése miatt, és azt állítja, hogy a kötelezvény helyreállítása által elhagyta volna a kérdéses adósságot, és Dékán Gergely végrendelete, amiben értéktelen dolgokat is juttatott, mennyivel inkább kedvezett volna, ha annak átengedésével200 nem foglaltatta volna bele az adósság kifizetését a végrendeletbe. Feltéve, de nem megengedve, hogy a kérdéses adósságot a nevezett alperesnek nem engedte át, akkor sem az érintett felperest, hanem özvegyét illeti a jogszerzés. Ami pedig a kérdéses adósság átengedését illeti, kész az alperes a feleségével együtt esküt letenni. Ebből világosan kiderül [majd], hogy ő a nevezett néhai Dékán Gergelynek egyáltalán nem adósa a feltétel teljesülésével. De a tagadás sem árthat neki [semmit], mivel a tagadása is úgy értendő, hogy ezt erősíti meg. Ezért tagadja, hogy ő adós lenne, minthogy az adósságot neki átengedték, a saját jogszerzéséről pedig szabadon rendelkezhet, ezért kéri az alperest az érdemtelen vád büntetése alól felmenteni. A felperes részéről képviselője tiltakozik az alperes ide nem tartozó, és szinte minden pontjában késői érvelésének. És ami az első pontot illeti, amiben a végrendeletről érvel, azt állítja, hogy ő azt nem tartja [érvényesnek]. Számos alkalommal megesik ugyanis, hogy amikor az emberek a hosszú betegségtől már „elgyötörve” készítik végrendeletüket, nem mindenre emlékeznek, és következésképp azokat a végrendeletbe [amire nem emlékeznek] nem foglalják bele, mégis ezáltal az azokra vonatkozó törvényes jog, ami az utódokra háramlik, nem törlődik el. Ami pedig az utolsó módosításra vonatkozik, az sem tart[ható]. Azt állítja ugyanis, hogy a korábbi határnapokon az alperes tagadással válaszolt, és ezért így egyszerűen a bemutatott bizonyítás után attól nem lehet visszatérni. Amikor pedig a saját és felesége esküjét felajánlja, ennek a felajánlásnak, itt és most nincs helye. Ugyanis amint a felperes nem reméli, hogy a módosításnak itt helyt adjanak, ugyanezt reméli nem csak a saját, hanem a felesége esküje esetében is, hogy azt egyként kell az ítéletbe beleszámítani. De ha a csatolt okirattal ezt az esküt engedni kell[ene], ami mivel nem bizonyos, ezért kéri elutasítani. Ami pedig a Dékán Gergely özvegyére vonatkozóan felhozott kifogást illeti, úgy érvel, hogy késői a kifogás, amit ezért kéri elutasítani, és mint fent ítéletet kér. Az alperes részéről képviselője ragaszkodva az elmondottakhoz úgy válaszol, hogy amit a felperes képviselője állított, hogy ő elfeledkezett volna erről a 200 condonatio 119
