Hegedüs Zoltán - Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1651-1675 (Győr, 2009)
Dokumentumok
A felperes részéről tiltakozik [képviselője] az alperes képviselőjének módosított válasza miatt és mivel a módosítónak a feladata kifejteni állítását, azt kéri, hogy nyomban fejtse ki, másként amint a keresetben [szerepel]. Az alperes képviselője tiltakozik, hogy a felperes asszony a saját jogszerzésének kifejtésére nem hajlandó, mivel pedig az ország [joga szerint] a felperes kötelessége a per bizonyítása, ezért ezekhez a jogokhoz ragaszkodik, és kéri, mint fent. A felperes képviselője tiltakozással azt állítja, hogy a módosító a módosított válasza által maga lett a felperes ezért kéri, mint fent. Határoztak: Mindkét fél érveit szélsőségesnek189 ítélik, hanem válaszoljanak közvetlenül. Az alperes képviselője tiltakozik ezen határozat miatt, hogy követeléseinek nem lehet helyt adni, jóllehet azok az ország jogaival egybehangzóak. Továbbá állítja [azt] is, ha a vádiratban tárgyalt fát és az ott megnevezett ökröket a nevezett alperes el is hajtatta, ezzel mégsem követtek el semmiféle erőszakot, ugyanis maga a felperes asszony miként a vádirat tartalmából kitűnik, az ott megnevezett úrnak és férjének a maga birtokrészének bérlésére szabadon lehetőséget adott. Szapáry Miklós pedig magának a fa bérlésének lehetőségét fenntartva a keresetben nevezett jobbágyának engedte [át]. Azzal a feltétellel, hogy a ház szükségletére azokat a fákat, amiket a szél már kicsavart vagy pedig a földön fekvő öreg fákat, nem pedig a zöldellőket és termőket a bérelt erdőből szabadon elszállíthasson. Zöldeket és termőket pedig ne merészeljen elszállítani, miként az a saját kezűleg írt leveléből Szapáry Miklósnak világosan kiderül, aminek a bizonyítására levelet mutat be a törvényszéknek. Továbbá azt állítja, hogy jóllehet maga a jobbágy a neki átengedett bérlethez nem tartotta magát, hanem termő és zöldellő fákat és építésre alkalmasakat merészelt innen elszállítani, de ezt szabadon a [Hármaskönyv] 3. részének 33-ik törvénycikke értelmében (art. 33. Par. 3ae) megtehette, így a kapcsolódó fejezettel és a mindenhol gyakorolt szokással kéri felmentését. Mivel a felperesnő az ügy kapcsán a törvények erejével az alperest perbe hívni merészelte, ezeknek az erejével az érdemtelen vád büntetésével kéri elmarasztalni. Mivel amikor a jobbágy a neki megengedett bérletet megsértette, a földesúr által a cselekedete közben elfogott jobbágyot az ökrök elkobzásával lehet megbüntetni az itt hivatkozott [fejezet] szerint. A felperes képviselője tiltakozik az alperes vallomásai miatt, miszerint, hogy a keresetben említett sértést ő és az ő megbízottja által végeztette el, nem tagadja 189 pro extravagantibus reputentur 110
