Hegedüs Zoltán - Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1651-1675 (Győr, 2009)
Dokumentumok
és azt állítja, hogy szabadon bérelhette azt az úrnőtől, mint birtokrészes a nevezett Haly pusztán. Ezért a bemutatott okiratra azt mondja, hogy az egyszerű és gyanús, minthogy ráhelyezett pecsét nincsen. Közben mégis tájékoztatásul kéri felolvastatni. Felolvasása után [azt mondja, hogy] még ha érvényes is lenne a levél, mégis a nevezett jobbágyot az [általa elkövetett] sértés után nem követte és az sem bizonyos a bírók számára, hogy miféle fákat vágott ki. Feltéve, de nem megengedve, hogy úgy lenne, miként a szembenálló fél állítja, magának az alperesnek kellett volna megbüntetni és a földesúr egyetértése nélkül az elkövetett sértést a nevezett jobbágynak, még ha birtokrészes is ezen a pusztán egyáltalán nem lehetett volna végrehajtani. Ezért a vallomása szerint kéri őket a cselekedet érdeme szerint megbüntetni és elmarasztalni, minthogy a hivatkozott fejezet sem segíti, ugyanis az másról szól. Ugyanis a saját jogával bárki élhet, és ennek nem mond ellent az, amit az alperes képviselője állít: hogy a jobbágynak nem volt [szabad] az erdőt úgy, mint a földesúmak saját kedve szerint használni, mégha azt a jobbágynak megengedhette is, ezért kéri, ami a keresetben szerepel. Az alperes ügyvédje az előbbiekhez ragaszkodik, hogy világos a törvény a hasonló esetekben a hivatkozott helyen és a bemutatott levél is világos. Azt is látni lehet, hogy a keresetben nevezett Hali erdőnek nevezett puszta nem a sértést elkövető jobbágyé, hanem az úrnőé volt, ezért [kéri], mint fent. A felperes képviselője tiltakozással azt állítja, hogy a fentiek nem bizonyosak, amit a szembenálló fél előadott és egyik birtokos sem követheti el a másik kárára az említett erőszakot, ezért kéri, hogy a bizonyságlevélben nevezett felajánlása szerint tegyen eleget, megőrizve a további ügyvédi lehetőséget. Az alperes képviselője végső ítéletet sürget az érdemtelen vád büntetésével. A felperes képviselője a fentieket kéri. Flatároztak. Az alperes fejtse ki módosított válaszát különösen abban a tekintetben, hogy a keresetben szereplő jobbágy zöldellő és termő fákat és építésre alkalmasakat vágott ki, és azokat elvitte. Ezután akár kifejti, akár nem ítéletet kapnak. Az alperes határnapot kér és kész tartani magát a jogi határozathoz. A felperes részéről [képviselője] tiltakozik az alperes kérése miatt, és azt állítja, hogy nem lehet határnapot adni, mivel a jelen peres ügy rövid eljárás volt és ezért kéri, hogy azonnal kielégítően bizonyítsa, másként ítéletet (kér). Az alperes képviselője azt állítja, hogy előre nem látván nem ismerve a jelenlegi eseményeket nem tudta a tanúit felkeresni, ezért kéri a kérését megengedni, ami után tartja magát [a határozathoz], mint fent. 111