Hegedüs Zoltán - Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1651-1675 (Győr, 2009)
Dokumentumok
ügyet rá [kellett volna] bíznia, akiknek az ő jogát megvédeni a munkája. Mivel ezt elmulasztotta, ragaszkodik a kértekhez és ítéletet [kér]. [a] 187 188 Nem volt szükség 50 imperialis tallérra, igy az említett tanúk egyáltalán nem számítanak, amennyiben a vallomásaik 50 imperialisra terjednek, a kötelezvénylevélben pedig csak 35 van megnevezve. Ezért hivatkozva mind a végrendeletre, mind a kötelezvénylevél állítására, ami az adósság átruházásából következik, kéri a felmentést az érdemtelen büntetés alól. A felperes részéről tiltakozik képviselője mindkét bemutatott levéllel szemben és egyszersmind újból érvelve, tehát a másik féllel szemben az érvelés lehetőségét megőrizve, másolatot kér a bemutatott iratokról, amiknek a birtokában megőrzi az ellenkezőt állításnak a lehetőségét, ha akarja. Az alperes részéről képviselője tiltakozással azt állítja, hogy nem kell másolatot adni, mivel már ki lett tűzve az érdemi határnap mind a felperes, mind pedig az alperes részéről. Ezért hivatkozva a tanúk vallomásaira, amelyekben semmi sem lett bővebben előadva sem a jelenlegi, sem a múltbeli adósságot illetően, végső ítéletet kér az érdemtelen vád büntetésével együtt. A felperes képviselője azt állítja, hogy világos az 1550. évi 56. törvénycikkből, hogy minden bemutatott irat másolatát, amennyiben az ítéletben bemutatják, meg kell engedni, ezért ezen törvénycikk érvényét az alperes nem vonhatja kétségbe. Az alperes képviselője tiltakozással megengedi, hogy mindkét félnek adjanak másolatot, de nem bíróilag, és kéri, mint fent. A felperes véleménye szerint, amint érvel, a bemutatott okiratok a jelen per érdemét érintik, ezért másolatot kell adni róluk bíróilag. Határoztak. Adnak másolatot az előhozott okiratokról bíróilag. [b] 188 Továbbá a disznók makkoltatásának [bérlete], ami az alperesiek] szabad volt, mivel a nevezett felperes hasonló bérletnek fizetését gyakorolja, de a másik bérletet, vagyis a fagyűjtését a felperes nem engedte meg. Emiatt [mivel] a felek egyetértéséből az alperes messze több jogot bír magától a felperesnőtől Hali pusztán, ezért, miként fent, kéri a fagyüjtés bérletét és a fák elhordását a felperes által elismerni. Másként az érdemtelen vád büntetésével együtt a vádja alól felmenteni. 187 Az ezután következő [a] perrészlet feltehetőleg nem közvetlen folytatása a pernek, mivel az alperest itt már ügyvédje képviseli. 188 Az ezután [b] következő perrészlet hovatartozása bizonytalan 109
