Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Szigorúan ellenőrzött vonatok A társaságnak fel kellett tárnia pénzügyi helyzetét. Be kellett ismernie, hogy a rendelkezésére álló tőke nem elegendő a vonal Győrig történő megépítésére. A benyújtott beszámolóval együtt a kormánytól kamatgaranciát kért. Kijelentette, hogy amíg a bal parti párhuzamos vasút veszélye nem szűnik meg és a kért kamatgaranciát nem engedélyezik a társaságnak, nincs is kilátása a továbbépítéshez szükséges 5 millió forint megszerzésére. Ezzel a bejelentéssel tulajdonképpen elejtették magyarországi vonaluk építését. A társaság még arra kérte a kormányt, hogy engedélyezze számára azt a lehetőséget, hogy a már megépített műtárgyak építési költségeit és az egyéb, e vonal építésének előkészítésére fordított kiadásait — ha annak építésére új társaság alakulna, arra terhelhessék. 1842. július 18-án, a Bécs-Győri Vasúttársaság harmadik közgyűlésén a részvényesek jóváhagyták a vezetők korábbi döntését, s jóváhagyták a Bruck- Győr vonal építésének ideiglenes elejtését. A közgyűlés jegyzőkönyvének szövege a döntést a következőkben indokolja: „... Azok a kiadások, melyeket eddig a Lajta melletti Bruckon át Pozsonyba és Győrbe vezető vasúthoz felhasználtak, és amelyeket Önöknek a c. mellékletben 980 000 forintban mutattak ki, alkalmat adnak arra, hogy Önökkel ismertessük azokat az okokat, melyek miatt a pálya megkezdett építését leállítottuk: • Az első indok erre a magyar országgyűlés legutóbbi két határozata, mely által előbb egy a Duna bal partján tervezett, Pestről Pozsonyon át Bécsbe vivő vasutat engedélyezett és később a magyar álláspont a miénket a legerősebben támadta. • Ezáltal a győri vasutat egy olyan párhuzamos vasúttal fenyegették, mely Pozsonyból megvonva a teherforgalmat kisebbítené és minden reményünket elvenné arra vonatkozóan, hogy ennek a vasútnak Budáig való meghosszabbításával bármikor is elérhetjük azokat az előnyöket, amelyeket csak a hosszabb és kizárólagos vonallal érhetnénk el." A felsorolt indokok mögött azonban ott sorakoztak a pénzügyi nehézségek. A hálózat egészének megépítésére szánt összeg nagy része elfogyott, a Bécs- Gloggnitz közötti vasútvonal építésére 8,42 millió forintot fordítottak. Ezen túl, úgy vélem, közrejátszott a döntésben az 1840-es évek elején kitört hitelválság is. Éppen emiatt a középponti vasúttársaság sem sürgette engedélyét, hiszen az engedély épp a legkedvezőtlenebb időben kényszerítette volna részvényei realizálására. Ekkor Ausztria területén már két mérföld készen állt a pályatestből. A társaság a munkák leállítása után azt kérte a kormánytól, hogy a már elkészült műtárgyakat váltsa meg az állam, hogy azokat a pusztulástól megmentse. Ezt a kérést is elutasították, s a kormány csak annyit tett, hogy 1842. december 17-én hozott döntésével a társaságot feloldotta a Bécs-Bruck vonal építésének kötelezettsége alól, s ugyanakkor az engedélyt is érvénytelenítette. Egyidejűleg felszó100
