Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Szigorúan ellenőrzött vonatok tervezése a törvény védelme alatt áll, tehát megkezdhetik a vasútépítés előmunkálatait. Hasonló választ kapott a bankár az 1838. április 3-án a Pest-Debrecen vonal tárgyában beadott kérelmére is. Szitányi Ullmann csoportjának tervezett vonalait bemutató térkép 1839 májusában került a közönség elé, s jelent meg vasúttervének prospektusa is. Ez első pillantásra is nagyobb szabású koncepciónak látszik, mint Sináé, nagyobb és magyar szempontból fontosabb területeket ölelt át, így eleve az ország közvéleményének élénkebb rokonszenvére számíthatott. Míg Sina már meglévő forgalomra támaszkodva készítette tervét, Ullmann terve olyan területeknek ígért fejlődést, ahol arra még bőven volt lehetőség, ugyanakkor meglévő forgalom még csak alig. A nyugati megyék azonnal élénken reagáltak a versenytárs vasúttervről érkező hírekre. Győr város tanácsa 1838. május 4-én külön ülést hívott össze. Ott elhatározták, hogy felkérik a megyét is, hogy közös folyamodványban kérjék a királyt, tagadja meg az engedélyt Ullmanntól, felsorolva erre okaikat, köztük, hogy azt országnak ezen a felén fekvő „igen számos és munkás lakosai és csinos városai — annyival is inkább, minthogy a túlsó részen Pesttől egész Pozsonyig Komáromon kívül még csak város sincsen, elsőbbségi tekintetre méltán számíthatnának." Tiltakozott Sopron város és a megye is. Ugyanakkor természetesen a bal parti vasút terve mellé álltak az általa érintett megyék és városok. Érdekes Moson megye állásfoglalása. Mikor Győr megye tiltakozó feliratát eljuttatta Moson megyéhez is, a megyei közgyűlés nem csatlakozott ahhoz. A közgyűlés határozata kijelentette, hogy Győr megye kívánsága nem egyeztethető az 1836. évi XXV. tc-kel. Az szabadságot ad az ország kereskedését előmozdító vasutak építésére. A Pest-Pozsony közötti vasút az ország vasúthálózatának szerves része lesz, így jelentősége nem kisebb a Bécs-Győr vasúiénál. Ez az állásfoglalás Moson megye szempontjából érhető, akkor még úgy tetszett, hogy mindkét vonal megépül, ráadásul összekötik azokat a Dunán építendő híddal. A két vasútterv körüli vita hamarosan az egész ország politikai és közéleti területeire kiterjedt, példátlan volt a magyar közlekedéstörténetben, s évekig húzódott. Mindkét tőkecsoport vasútterve egy-egy ausztriai vonalhálózat magyarországi folytatásaként indult. Sina tervének a Bécstől a magyar határig vezető osztrák pályaszakasza mellett a trieszti összeköttetést célzó gloggnitzi pálya volt a gerince, s ehhez kapcsolódott a magyarországi hálózat, amelynek vonalvezetése még nem is volt tisztázott. Nevezetesen még 1840-re sem dőlt el teljesen, hogy az Győrbe Sopronon, vagy Moson megyén keresztül épül. Ugyancsak tisztázatlan volt a trieszti vonalvezetése is, nem alakult ki, vagy nem vallották meg nyíltan, hogy az majd valóban Sopronon át magyar területen vezet, vagy Gloggnitzból osztrák földön. 94
