Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal A feliratkozások alapján egy bizottság osztotta el a rendelkezésre álló kiosztható részvényeket. Ennek döntése alapján a soproni igénylők között két-két részvényt juttattak azoknak, kik rendes időben jelentkeztek szándékukkal, a később jelentkezettek 1-1 darabot kaphattak. Győr polgárai is igyekeztek a jó üzleti befektetésnek ígérkező vasúti részvényekhez jutni. 28 polgár 277 részvényt kért a Tanácson keresztül, 191 egyéni kérelmező pedig közvetlenül folyamodott részvényért. A pesti részvényelosztó bizottság azonban minden feliratkozottnak csak egy-egy részvényt juttatott. Ugyanakkor azonban Sina közbenjárására a tanács vezetői külön is kaptak 22 darab részvényt. Ezekből a főbíró ötöt, négyen 2-2 darabot, kilencen pedig egyegy darabot jegyezhettek. A négy érintett magyar megyébe végül is 1000 részvény jutott: Sopron 255, Győr 265, Moson 186, Pozsony megye 294 részvényt kapott. 1838. július 27-én Sina báró levélben tájékoztatta Moson megyét, hogy a vasúttársaság geométerei, azaz földmérői Bécs, és Bécsújhely között már kitűzték a vonalat, augusztusban és szeptemberben Moson megyében folytatják a munkát. Kérte az illetékes földesurakat, Köpcsén, Körtvélyes, Német-Parndorf, Oroszvár, Rajka, Bezenye, Magyaróvár és Moson helységeket, hogy ne akadályozzák a kitűzést és földmérést. 1838. október 1-jén került sor a vasúttársaság első közgyűlésére. A közgyűlésre azok közül, kik a legtöbb részvényt jegyezték, 100 személyt hívtak meg, de csak 51 jelent meg. A közgyűlés idejére már működött a vállalkozás két külön megszervezett irodája: a központi irodát lovag Doblhoff vezette, az építési irodát Mathias Schönerer. 1838 őszén már Győr körül is megjelentek a társaság mérnökei. Szeptember 18-19-én Sina, Schönerer és Vaccani mérnökök kíséretében Pozsonyban tárgyalt. Velük utazott Clark is, az út fő célja ugyanis a Pozsonyba vezető vonal hídja elhelyezésének tanulmányozása volt. Október 26-án Sina Moson megyét tájékoztatta a vasút tervezett vonalvezetéséről. Gáta-Zurány-Miklósfalu-Hegyeshalom-Magyaróvár-Moson-Birkásháza- Öttevénybánya-Szentmiklós-Győr-Gönyű vonalvezetést jelöltek meg. Egyben ismét kérte, hogy a megye figyelmeztesse a földtulajdonosokat, hogy ne bántsák a kitűzéshez elhelyezett karókat, s azt, hogy a megvont, a tervezett vonalvezetést jelző árok mellett mindkét oldalon 6 ölnyi területet hagyjanak szabadon. Schmiedl Eduard, a vasúttársaság főmérnöke azonban november 6-án panaszolta, hogy Köpcsény határában hivatalos személyek akadályozták az árkolási munkákat. A megyei közgyűlés 1838. november 15-én foglalkozott a panasszal. A rendek kijelentették, hogy legbuzgóbb kívánságuk, hogy „a közhasznú kereskedéssel legszorosabb viszonyban álló közlekedésnek könnyítésére és a vasút építésére megkívánható mindennemű célirányos eszköz igénybe vétessék". Ugyanakkor tiltakoztak a társaság „visszaélései" miatt, amiért nem jelezték a kitűzések időpontját, jóllehet az 1836. évi 25. te. 2. és 3. §-a a vállalkozók köteles91
