Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Szigorúan ellenőrzött vonatok gyorsabbá teszik az áruszállítást, mint a hajózás. Ezek a felismerések késztették Sina György bankárt arra, hogy maga álljon élére annak a vasútvállalkozásnak, amely hivatva volt arra, hogy átvegye a közúttól, illetve a dunai hajózástól ezt a gabonaforgalmat. Ausztria első vasúttervét Franz X. Riepl készítette. Ez akkor példátlan átfogó vasútterv volt, a tervezett vonal Galíciától kiindulva Bécsen át Triesztig vezetett volna. Korábban az állam még nem ismerte fel az elgondolás nagyszerűségét, majd a pénzügyiek hiányoztak ahhoz, hogy az 1500 km-es vonal államköltségen megépüljön — amint azt a tervezője javasolta. így kényszerűségből, a kormány a magántőkének engedélyezte Ausztria első vasutjainak építését. A kormány ugyanakkor sajátos módon megakadályozta, hogy kizárólagos vasútmonopólium jöjjön létre Ausztriában: külön pénzcsoport kapta meg a Dunától északra és délre az első vasutak építésének engedélyét. Az északi oldalon Ausztria leggazdagabb embere, Rotschild báró és bankcsoportja kapott engedélyt a Kaiser Ferdinand Nordbahn építésére. A Dunától délre építendő vasútvonalak építésére Sina György bankár folyamodott az 1836. február 17-én az uralkodóhoz intézett beadványában engedélyért. Éppen azon a napon, mikor az országgyűlés a közlekedési vállalatok engedélyezési ügyét tárgyalni kezdte. Eredetileg ugyan csak a Lánchíd építéséhez szükséges területek ügyét kívánták kisajátítási törvény megalkotásával rendezni. Pest városával ugyanis nehezen sikerült megszerezni azokat. Felvetődött a gondolat, hogy a hozandó törvény legyen érvényes a vasutakra is, „melynek építése annál inkább sürgős, mert a Bécstől Galíciába épülő vasút Magyarország legtermékenyebb tájait teszi tönkre, minthogy semmit sem lehet tenni a konkurenciával szemben, amely a galíciai gabonát Kossuth számítása szerint mázsánként 6 krajcárért tudja Bécsbe szállítani, különösképp, ha a magyar paraszt kényszerül gabonáját a Dunán felvontatni Gönyűig, onnan Bécsbe szekéren szállítani" — indokolta meg a törvény kiterjesztését egy egykorú irat. így — a kisajátítási ügyek mellett — az országgyűlés tárgyalta a közlekedési vállalatok létesítésének ügyeit, a háramlási jogot, az engedélyezési ún. „concessziós időt" is. 1836. május 2-án szentesítette az uralkodó a XXV. tc-t, az első magyar vasútügyi törvényt. Kossuth az Országgyűlési Tudósításokban beszámolt arról, hogy az országgyűlés úgy döntött, hogy a vasutak, hidak, hajózási csatornák, és az ezekhez szükséges hidakra nézve országos bizottság határozza el a kisajátítás jogát. Az Országgyűlési Tudósítások a beszámolóval együtt azt a hírt is közölte, hogy „a bécsi leggazdagabb bankárok egyike, aki egyszersmind gazdag magyar birtokos, nem idegenkednék — ha alkalmatos törvény létesülne — egy vasút építését elvállalni, amely a hajókázható Dunát Gönyű tájékától Béccsel, vagy legalább az ausztriai malmokhoz becsapva, Sopronnal összekötné". Sina Simon György bécsi bankár a magyar reformkor gazdasági, de politikai ügyeiben is jelentős szerepet vitt. Még apja — görög kereskedőbankár — telepe86
