Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Katona Csaba: „Vasút nélkül nincs semmi fürdőhelynek jövője." A vasút szerepe Balatonfüred vendégforgalmának alakulásában a 19. század második felében és a 20. század elején
KATONA CSABA „VASÚT NÉLKÜL NINCS SEMMI FÜRDŐHELYNEK JÖVŐJE." A VASÚT SZEREPE BALATONFÜRED VENDÉGFORGALMÁNAK ALAKULÁSÁBAN A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ÉS A 20. SZÁZAD ELEJÉN 1861. augusztus 2-án az első balatonfüredi újság, a Győrök György által szerkesztett Balaton-Füredi Napló, amely 1861-től 1863-ig nyaranta jelent meg a fürdőidényben, többek között az alábbiakról adott hírt: „Malagurszky Lőrinc szabadkai ügyvéd és neje hajóval Szántódra, onnan vonattal Keszthelyre, majd lovaskocsival Rezibe és Tátikára utazott."1 Ez a rövid közlés tipikusan az Annabál (július 26.) utáni utószezon füredi híre: ilyenkor a jelesebb vendégek a 19. század derekán már hazafelé oszlottak, ennek következtében az események száma is kevesbedett a fürdőn, így kaphatott helyet a derék szabadkai ügyvéd utazása is a lapban. Azonban nem ez, ami itt és most érdekes számunka, hanem a vasút említése. 1861 ugyanis nem csupán azért volt jelentős év a füredi fürdő történetében, mert ekkortól vehették kézbe az olvasók a Balaton-Füredi Naplót, hanem azért is, mert ekkortól járt az ún. déli vasút, ami Szántódot érintve jelentősen megkönynyítette a Füredre utazást. Mi is ennek a jelentősége? A 19. század derekán útnak indulni a Balatonhoz, egyet jelentett Füred felkeresésével. Az 1860-as években Füred — gyógyvize, nem pedig a Balaton közelsége révén — olyan nagy múltú magyarországi fürdőhelyekkel rivalizált mint Herkulesfürdő (Mehádia), Bártfafürdő, Stubnya, Szliács stb., nem pedig a többi Balaton partján meghúzódó településsel. Ugyanakkor az a tény, hogy természetes víz partján feküdt, ami nem jellemezte a gyógyfürdőket, idővel növelte vonzerejét. A bencés rend tulajdonában levő fürdőtelep, a Savanyúvíz már a 18. századtól vonzotta vendégeit, ám a 19. században, amikor a polgárosulás folyamatával együtt kialakulóban volt a polgári értelemben vett szabadidő is, úgy alakult Füred nem csupán gyógyhellyé, hanem a szórakozás, a szabadidő eltöltésének helyszínévé is.1 2 Ez az állítás jószerivel valamennyi fürdőhelyre igaz volt. Ám amelyik fürdő vezetősége — kellő anyagiak híján vagy mert nem látta át ennek jelentőségét — nem fejlesztette folyamatosan az intézményt és/vagy az adott fürdő fekvéséből adódóan nehezen volt megközelíthető, annak látogatottsága a 19. század második felétől rohamosan csökkent. E folyamatban pedig döntő szerepet hozott a vasút erőteljes térhódítása. A közlekedési szempontból peremvidékre szorult fürdők ugyanis rengeteget vesz1 B-F. N, 1861.11. sz. 86. 2 Erre nézve: KATONA, 2002/a; KATONA, 2002/b.; Petneki, 2007. Füred fürdő egészére nézve alapmunka: SÖRÖS, 1911. A Monarchia fürdőéletére nézve alapvető monográfia: KÓSA, 1999.
