Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Katona Csaba: „Vasút nélkül nincs semmi fürdőhelynek jövője." A vasút szerepe Balatonfüred vendégforgalmának alakulásában a 19. század második felében és a 20. század elején
Szigorúan ellenőrzött vonatok tettek jelentőségükből. Amelyiket messze elkerülte a vasút, az jószerivel behozhatatlan hátrányba került a többivel szemben. Több példát is hozott erre Kőnek Sándor 1875. évi statisztikája: „...hogy miképp közeledhetnek véghanyatlás felé még a legismertebb gyógyhatályú források is, azt (Gömör megyei) Ajnácskő és Várgede, azt Bikszád, felső Ruszbach és a még híresebb Szmerdnanka (Szepességben), Visk, Kobola-Polánya, Tapolcza és számos egyéb pusztulásnak indult gyógyvizeink tanúsítják: ezekre csak a vaspályahálózat fokozatos kiterjedésével fog eddig alig sejthető új felvirulásnak hajnala hasadni."3 Füreden viszont nem ez történt, a bencés rend az 1860-as, 1870-es években különös gondot fordított fejlesztésére,4 ráadásul 1861-től a Szántódot — ahonnan hajón keltek át a fürdővendégek az északi partra — is érintő déli vasút folytán Füred gyorsan bekapcsolódott a vasúti vérkeringésbe. A déli vasút első vonata 1861. április 1-jén indult el Budáról, a déli parton pedig érintette Szántódot, Boglárt és Szentgyörgyöt; ezeken a helyeken indóházak épültek.5 Füred szempontjából Szántód állomás volt érdekes. Itt hosszú, fából építetett híd vezetett a Balatonhoz, onnan pedig az utasok csónakkal mentek a tó egyetlen gőzhajójához, a Kisfaludyhoz, ami kompként üzemelt Szántód és Füred között.6 Orzovenszky Károly, Füred jeles fürdőorvosa közzétette, hogy a gőzös 9- kor indult a túlpartra Füredről, ahova aztán fél 12-kor ért vissza. 2-kor ismét útnak indult Szántód felé, és délután 4-5 felé ért vissza. A napi kétszeri közlekedést az indokolta, hogy a gőzös alkalmazkodott a vasút menetrendjéhez: délelőtt a vonat Nagykanizsa felé ment tovább és értelemszerűen Pest és Buda felől hozta a fürdővendégeket, délután pedig Kanizsáról futott be a vonat, és indult tovább Székesfehérvár érintésével Pest és Buda felé.7 A vasút nyújtotta lehetőséget, ti., hogy Füredet immár ne Veszprémen át postakocsival vagy Kenéséig szintén postakocsival és onnan a Kisfaludy gőzössel közelítsék meg a — főleg pesti — vendégek, reklámozták is tisztességgel. Nem véletlen az sem, hogy az alábbi röplapban az állomás nevét Szántód- Füredként tüntették fel: „Folyó julius 6-ától kezdve a nyári idő alatt minden szombaton fog egy személyvonat Fehérvárról Szántód-Füredre a Budáról jövő 7-ik számú vonattal kapcsolatban közlekedni. [...] mi által a tisztelt közönségnek alkalom nyujtatik Balaton-Füred fürdőhelyet kevés óra alatt meglátogathatni, minthogy Szántód Füred közti közlekedés gőzhajó által eszközöltetik."8 Szántódot idővel Siófok váltotta fel, konkrétan 1866-tól: „Siófok részben útcsomópontként, részben Balatonfüred elérése érdekében és a kezdődő idegen3 Kőnek, 1875.48 4 Erre nézve: Katona, 2000, Katona, 2002/b. 5 Lukács, 1946.1-2. 6 Kanyar, 1983.23.; Zákonyi, 1988. 396. 7 Orzovenszky, 1863.11-12. 8 Élv. von. 78
