Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Bana József: Baross Gábor miniszteri és képviselői tevékenysége a korabeli vicclapok tükrében
BOLGÁR DÁNIEL TERJESZTI VAGY GÁTOLJA? A VASÚT HATÁSA AZ ISKOLÁZTATÁSRA A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Előszó Ha eltekintünk a vasutasok képzésének kérdéskörétől, akkor egy mai történész, amikor a vasút és az oktatás viszonyáról gondolkodik a 20. század első felére vonatkozólag, azt az — elvont — hipotézist fogalmazza meg, hogy a vasút terjeszti az iskolázottságot, és ezt próbálja megcáfolni vagy alátámasztani. Elsőként dolgozatom is ezt a tételt kívánja vázlatosan vizsgálni egyetlen falu, a Heves megyei Vámosgyörk gimnazistáinak szemrevételezésével. A 20. század első felében folyó kortárs diskurzusok azonban nem ilyen hízelgő előfeltevések fényében tárgyalták a vasutak szerepét az iskolázásban. Ha képesek lennénk egyfajta asszociációs játékot játszani egy művelt Horthy-kori megfigyelővel és azt mondanánk neki, hogy „vonat és iskola", akkor ő — feltehetőleg — azt mondaná erre, hogy „erkölcsi fertő", „veszély", „fegyelmezetlenség" vagy valami hasonlót. írásom tehát a második lépésben — persze pusztán előtanulmányszerűen — a tanulók vonatozása körüli egykorú aggályokat igyekszik feltárni és értelmezni Budapest Székesfőváros Tankerületi Főigazgatóságának iratanyagára támaszkodva. A vasút mint az iskoláztatás terjesztője — Vámosgyörk példája Terjeszti-e a vasút az iskolázottságot, s ha igen, mi módon? Vámosgyörk a 20. század első felében már évtizedek óta klasszikus vasúti és vasutas falu volt. Vasúti falu, mert a község a Budapest-Hatvan-Miskolc fővonal mentén terül el, amit éppen Vámosgyörknél keresztez a Gyöngyös-Jászapáti szárnyvonal.1 És vasutas falu is, ugyanis a településen élő keresők negyede-ötöde a közlekedésben talált alkalmazást a szóban forgó időszakban, amely népességen tulajdonképpen a falu összlakosságához mérten különösen nagyarányú helyi vasutas réteget kell értenünk.1 2 A vámosgyörki iskoláztatási mintázatok megközelítéséhez az akkoriban Koháry Istvánról elnevezett gyöngyösi gimnázium anyakönyveit, illetve az évenkénti értesítőkben publikált tanulói adatait dolgoztam fel az 1938/1939. évi tanévtől az 1947/1948. évi tanévig.3 1 A községi jogállású vasúti csomópontok fejlődéséhez lásd MAJDÁN, 1995.191-194. 2 HORVÁTH, 2002. 108-127., illetve HORVÁTH, 2004. különösen 53-56.; 59. Hogy miként lett Gyöngyös helyett Vámosgyörk a vasúti csomópont arra ld. Horváth László tanulmányát jelen kötetben, valamint HORVÁTH, 1993. 3 HML Vili. 54. Főnévkönyvek 1938/1939-1947/1948.
