Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)

Bana József: Baross Gábor miniszteri és képviselői tevékenysége a korabeli vicclapok tükrében

Szigorúan ellenőrzött vonatok

Először is vizsgáljuk meg, hogyan alakultak ekkoriban a vámosgyörki gyerekek iskolázási esélyei.4 A szóban forgó évtizedben összesen 41 vámosgyörki diák tanult a gyöngyösi gimnáziumban, ebből három tanuló volt leány. Ez anynyit jelent, ha mindezt az 1941. évi népszámlálás adataira vetítjük ki, hogy a falu 48 lakosára jutott egy gimnazista, vagy másképpen fogalmazva: a vámosgyörki középiskolás korú fiúk 21%-a jutott be a — gyöngyösi — gimnáziumi képzésbe. Hogy ez soknak számít vagy kevésnek? Az egészen különös esetet képező, rendkívül kicsiny Pálosvörösmartot nem számítva5 a gyöngyösi járás falvai közül Vámosgyörkön volt messze a legnagyobb az iskolázási esély. Kizárólag egy községben, Gyöngyöshalászon jutott még egy diákra száznál kevesebb lakos, a járás többi falujára nézve ugyanez a mutató 103 és 2040 között szóródott. A vámosgyörkiek beiskolázási esélye valójában az iskola székhelyének, Gyöngyösnek a külvárosában mérhető értékhez hasonlatos, azaz városias mértéket mutat.6

Vajon mivel magyarázhatóak ezek a módfelett jelentékeny egyenlőtlenségek az egymás tőszomszédságában elterülő települések társadalmai között? Mindenekelőtt leszögezem, hogy az iskoláztatás társadalomtörténetében mindeddig leggyakrabban taglalt felekezeti egyenlőtlenségekre7 nem lehet visszavezetni a gyöngyösi járásban mért különbségeket, a népesség ugyanis vallási tekintetben lényegében homogén. Logikus feltevés lehet ilyenformán, hogy egy község társadalmának beiskolázási esélyeit az iskola székhelyétől, azaz a Gyöngyöstől mért fizikai távolság határozza meg sőt, a távolabbi falvakból esetleg már másik gimnáziumba iratkozott a fiatalság. Ám ez a hipotézis sem működik, ugyanis Vámosgyörk nem határos Gyöngyössel, a járás számos falva közelebb fekszik az iskolaközponthoz, és a többi község közötti egyenlőtlenségeket sem magyarázza a fizikai távolság.

Ám amennyiben az időbeni „távolságra" figyelmezünk, pontosabban tekintettel vagyunk a közlekedés-földrajzi szituációra is, akkor rögtön értelmessé válik az adatsor: valamelyest sűrűsödnek a diákok a Budapest-Miskolc főútvonal, valamint a Budapest-Miskolc vasúti fővonal mentén, és nagyon erősen koncentrálódnak a Vámosgyörk-Gyöngyös vasútnál. Ezen a szárnyvonalon a járáson belül két megállóhely volt: Vámosgyörk és Gyöngyöshalász, és éppen ez az a két falu, ahol kiemelkedő volt az iskolázási esély. Ennek a két községnek a lakói tudtak közvetlenül, naponta bejárni vonattal a gimnáziumba. A vaspálya jelentőségét az iskoláztatásban az is jól mutatja, hogy ugyancsak a gyöngyösi gimnázium vonzáskörzetébe tartozott a viszonylag távoli, nem csak a járáson,

4 A gyöngyösi gimnázium vonzáskörzetében mérhető iskolázási esélyeket a gimnáziumi anyakönyvekből készült adatbázisra támaszkodva méri és elemzi BOLGÁR, 2003/a. Ugyanitt (216-218.) más nézőpontból a vámosgyörkiek esetét is értelmezem.

5 Pálosvörösmart esetére Id. BOLGÁR, 2003/a. 226-228.

6 A gyöngyösi iskolázási esélyekre ugyanebben az időszakban ld. BOLGÁR, 2006/a. különösen 796. Ezek felekezeti különbségeit értelmezi még BOLGÁR, 2006/b. különösen 58-61.

7 A legnagyobb hatású munka ebből a körből minden bizonnyal KARÁDY, 1997.

44