Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Tordai Rita: A vasút mint érv a trianoni béketárgyalásokon 175 Szerzőink
Szigorúan ellenőrzött vonatok való hivatkozás mellett gazdasági indokkal is érvelt, mégpedig a következőképpen. Ha az előzetes tervek alapján Csehszlovákiához csatolnák a szóban forgó területeket, az megbénítaná a vidék közlekedését, ti. egyetlen transzverzális vonal fut arra, amely az ország északi településeit kapcsolja össze. Kassa- Oderberg között, egy vágányon, nehéz terepen futott ez a vasút, ami nem elég ahhoz, hogy több tízezer négyzetkilométernyi terület személy-, élelmiszer-, és kereskedelmi forgalmát lebonyolítsa.50 Hiábavaló próbálkozás volt az övé, hiszen az elvett területeken futó vonalak által oldották meg a közlekedést a kérdéses helyeken. Ennél az esetnél is világosan látszik, az érdek milyen mértékben kerekedett felül az érveken: Nyugat felé, Németország irányába már létezett egy cseh fővonal Kassa-Oderberg-Prága-Pilsen-Égeren keresztül, s a már említett Kassa-Királyháza vasútvonal biztosította ennek a cseh fővonalnak az összeköttetést a románnal — Szatmárnémeti és Nagyvárad révén.51 A szintén Csehszlovákiához csatolandó kétvágányú vasútvonal elvágásával — amely Pestet Pozsonnyal, illetve Béccsel köti össze — megszakítja „Magyarország legfőbb összeköttetését a külvilággal, elvágja kohóinkat, vashámorainkat egyrészt a délvidéken fekvő bányáktól, másrészt a vasáruk eddigi vevőitől".52 Az etnikai elv nagyfokú megsértésének tartotta a 96%-ban magyar lakosú Beregszász cseh határon belülre kerülését azért, hogy kapcsolatot teremtsen az Alfölddel, illetve a Romániához csatolt Máramarossziget állomásával.53 Elhangzott egy újabb érv a magyar gazdaságot sújtó határmegvonások ellen: a Debrecen-Ermihályfalva-Nagykároly vasútvonal Romániához kerülése elvágná az összeköttetést a Börvely község határában működő kenderfeldolgozó gyárral és burgonyaszállító teleppel, amely a lecsapolt Ecsedi láp54 terményeit dolgozza fel. Végül nemhogy a vasútvonal — Debrecen kivételével — nem maradt meg Magyarországnak, de a gyár, a településsel együtt a román gazdaság tulajdonába került.55 A román-jugoszláv határ kijelölését arra vonatkozóan tartotta igazságtalannak és gazdasági képtelenségnek, hogy Temesvár és Buziás között elvágja a vasútvonalat, „az egyetlent, amely a Maros völgyét a Dunával összeköti". Érvel Temesvár gazdasági szempontból fontos szerepével, ahol nyolc vasútvonal találkozik, és élénk kereskedelem bonyolódik: gabonát szállít nyugat felé, fát Krassó-Szörényből az Alföldre, valamint állatkereskedelme és külföldre irányuló gyümölcspálinka kivitele is számottevő.56 50 Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetőjének jegyzéke Magyarország új határairól Neuilly-sur-Seine, 1920.február 12. Közli: BARÁTH-GECSÉNYI-KATONA-MÁTHÉ, 2008.613. 51 Palotás, 1990.45-46. 52 Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetőjének jegyzéke Magyarország új határairól. Neuilly-sur-Seine, 1920. február 12. Közli: BARÁTH-GECSÉNYI-KATONA-MÁTHÉ, 2008. 606. 53 Uo. 614. 54 Az Ecsedi-láp lecsapolására 1894-ben jött létre társulat, a lecsapolásra 1898-ban került sor. 55 Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetőjének jegyzéke Magyarország új határairól. Neuilly-sur-Seine, 1920. február 12. Közli: BARÁTH-GECSÉNYI-KATONA-MÁTHÉ, 2008.617. =* Uo. 617. 184
